Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - HÍREK - A Magyar Levéltárosok Egyesületének tisztújító közgyűlése / 89–93. o.

A Magyar Levéltárosok Egyesületének tisztújító közgyűlése Az MLE régóta esedékes tisztújító közgyűlését 1991. június 11-én tartotta meg Budapest Főváros Levéltárában. A 490 fős tagságból vagy 120 fő jött el a rendezvényre, de ez sem volt elég: az alapszabály szerint ugyanis a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele (245 fő) jelen van. Kovács Béla ügyvezető egyesületi elnök annak rendje és módja szerint határozatképtelennek nyilvánította és elhalasztotta a közgyűlést, majd egy huszárvágással félórával későbbre összehívta az újabb, megismételt közgyűlést. Ekkor robbant a „bomba"! Á. Varga László, az ülés levezető elnöke kötelességének érezte, hogy tudomására hozza az egybegyűlteknek: ülésezhetnek ugyan, de határozataik nem lesznek megtámadhatatlanok, mert az összehívás módja nem felelt meg az alapszabály előírásainak. A figyelmeztetésen — igaz hosszú vitatkozás után — óriási többséggel, néhány tartózkodás mellett, túltette magát a közgyűlés, s így rendes kerékvágásba terelődhettek az események, megkezdődhetett a napirend tárgyalása. A leköszönő elnökség írásos beszámolójának vitájában többen méltatták az egyesület eddigi tevékenységének eredményeit, ugyanakkor kíváncsiak voltak a sikertelen akciók, kezdeményezések értékelésére is. Mások a szakterület általános gondjairól, sőt — úgymond — a „minisztérium tehetetlenségéről" is szóltak, a „szakma" önvizsgálatának szükségességére igyekeztek félhívni a fi- * gyeimet. (Ebben a vonatkozásban elhangzott például, hogy a magyar levéltárak személyi ellátottsága nemzetközi összehasonlításban felettébb kedvező!) A beszámolót — Kovács Béla kimerítő válaszai, kiegészítései után — egyhangúlag elfogadták az egybegyűltek. Ezután következett a fő napirendi pont: az egyesület vezető testületeinek és tisztségviselőinek megválasztása. Szögi László, a jelölőbizottság elnöke az egész tagság által előzetesen véleményezett lista alapján terjesztette elő a választmányba javasoltak névsorát. Nagy vitát váltott ki az alapszabály — egyébként teljesen világos — rendelkezése, hogy ti. az egyesület szekcióinak mindenkori vezetői automatikusan tagjai a választmánynak, vagyis nem szorulnak a közgyűlés megerősítésére. Ezt nem mindenki akarta tudomásul venni, a többség azonban most ragaszkodott az alapszabály előírásához. Hosszú szavazási procedúra és számos szünet után hirdethette ki Gyarmathy Zsigmond, a szavazatszedő bizottság vezetője a megválasztott 15 választmányi tag névsorát, majd később az ellenőrző bizottság, s végül az ügyvezető elnökség (elnök, alelnök, titkár) új összetételét. Ekkor derült ki, hogy a tisztségviselők választásának eredménye nem felel meg az alapszabály azon előírásának, hogy „az elnök, alelnök és a titkár. .. nem lehetnek azonos intézmény munkatársai". 89