Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - MÉRLEG - Bikki István: Gergely Jenő: Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon (dokumentumok). Bp., 1990. / 84–85. o.
GERGELY JENŐ: Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon (dokumentumok) Vigília Kiadó, Budapest, 1990. 375 pag. A Vigilia Kiadó gondozásában, Gergely Jenő közlésében és bevezető tanulmányával, 1990-ben jelentek meg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Kar közötti 1950. évi tárgyalások és a magyarországi szerzetesrendek felszámolásának dokumentumai. A Levéltári Szemle 1989. évi 2. számában e kötet megjelenése még reményként fogalmazódott meg. E remény mára szerencsésen beteljesedett. A kötet áttekinthetően, időrendben tartalmazza a témához tartozó iratok összességét. Külön fejezetet képeznek a tárgyalások létrejöttére és minden e gy e s (összesen nyolc) tárgyalási fordulóra vonatkozó iratközlésék (55 db). A kötetet függelék egészíti ki, amelyben megtalálhatjuk az 1950. szeptember 1-jéig Magyarországon működött női és férfi szerzetesrendek listáját. Ezeket megelőzően azonban a téma jobb megértését segítő, a kérdés majd' minden részletére kitérő bevezetőt olvashatunk. A kor politikai és társadalmi történéseibe beágyazottan kapunk képet a pártosodó állam és az államosodó kommunista párt elképzeléseiről a hazai katolikus egyházzal kapcsolatban. Megismerhetjük a témához kapcsolódó fontosabb jogszabályokat és rövid összefoglalást kapunk a kérdés nemzetközi összefüggéseiből is. Hibának tekinthető viszont, hogy a szerző az 1947. január 14-én kihirdetett és az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. te. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, Mindszenty Józsefet a jelzett időt követő említésekben is hercegprímásnak, s nem prímásnak titulálja. Az olvasó számára hiányérzetet kelthet, hogy a Bevezető nem foglalkozik a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége által 1950. június l-jén elfogadott, a 'klerikális reakció elleni harcról szóló határozattal. Ebben, többek között, az alábbi megállapításokat olvashatjuk: „A klerikális reakció a népi demokrácia országaiban, Magyarországon is, az amerikai imperializmus- kiszolgálójának, a Vatikánnak utasításait hajtja végre. A klerikális rekció az imperialisták ötödik hadoszlopának szerepét játssza Magyarországon", illetve „A klerikális reakció aknamunkája arra irányul, hogy aláássa dolgozó népünk egységét, munkakedvét, fegyelmét, a Népköztársaság 'kormánya, a Párt iránti bizalmát és ilymódon segítse az imperialista háborús uszítók terveit." Ennek ismeretében talán még érthetőbbek lennének az e kötetbe foglaltak. Az MDP Központi Vezetősége által alkotott és már idézett határozat elfogadása után, több hullámban került sor az apácák és szerzetesek deportálására. A belügyi hatóságok intézkedéseinek konkrét politikai hátterét jelentő határozat „jogi" alapját egy 1939-ben alkotott ME rendelet adta meg. A honvédelemről szóló 1939. évi II. te. végrehajtására kiadott jogszabály 1945 utáni alkalmazása is jól mutatja, hogy Magyarországon milyen, „háborús" viszonyokat teremtett a társadalom átalakításának erőszakos programja. Ez a pro84