Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Nemes Lajos: A Heves Megyei Levéltárban őrzött kataszteri iratok rendezése / 43–52. o.

Az előzőekben ismertetett hibák kiigazítása és a hiányok pótlása végett a törvényhozás az 1875. évi VII. törvénycikkel elrendelte az ideiglenes földadókataszternek a tényleges állapot szerint való kiigazítását és a tiszta jövedelem új meghatározását. Ez a kataszteri munkálat már azt célozta, hogy egy állandó, a föld adózásának mindenkori alapjául szolgáló nyilvántartást hozzanak létre. Rendezendő irataink az 1875. évi VII. törvénycikkel elrendelt állandó kataszteri munkálat eredményeként jöttek létre. Meg kell jegyezni, hogy a fenti törvénycikkhez még törvények és rendelettek sorozata kapcsolódott, s a munkákat csak az 1890-es évek elejére fejezték be mindenhol. A későbbiek folyamán kiderült, hogy a munkálatok a települések egy részében nem lettek pontosan végrehajtva, ezért az 1909: V. te. ezeken a helyeken újra elrendelte a kataszteri munkálatok végrehajtását. 3. Az állandó földadó kataszteri munkálatok rendszere és végrehajtása Azt mindjárt, vizsgálódásunk elején nyomatékosan le kell szögeznünk, hogy mind az előző, mind az általunk ismertetett munkálatok alapvető célja a föld jövedelmének reális alapokra helyezett megadóztatása. A földadó alapja: a föld kataszteri tiszta jövedelme, amelyet az 1875: VII. te. által elrendelt földadókataszter készítése során művelési ágak és az egyes művelési ágakon belül minőségi osztályok szerint egyes vidékenként számítottak ki úgy, hogy a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés értékéből a gazdálkodási költségeket levonták. A földbirtokkal összekötött jogokat, úgyszintén annak valamely iparággal vagy más földbirtokkal való gazdasági összefüggését a tiszta jövedelem kiszámításánál nem vették tekintetbe. Figyelmen kívül hagyták a földbirtok terheit is. A kataszteri tiszta jövedelem kiszámítása végett az ország területét felosztották kerületekre, ezeket pedig becslőjárásokra. Ezután megállapították, hogy egy-egy becslőjárás területén a földeket mely művelési ágakban használják, és hogy az egyes művelési ágakon belül — a jövedelemre befolyással bíró gazdasági és értékesítési viszonyok különbözőségére való tekintettel — az illető becslőjárásban hány minőségi osztály felállítására van szükség. Becslőj árasonként azonban egy művelési ágban legfeljebb nyolc minőségi osztály volt felállítható. Ezután kiszámították, hogy a becslőjárás területén előforduló művelési ágaknak minden egyes minőségi osztályában a becslőjárás területén átlagosan szokásos (közönséges) gazdálkodási mód mellett 1 kataszteri holdon évi átlagban mennyi hozadék (kataszteri tiszta jövedelem) érhető el. Az évi átlag kiszámítása több év terméseredményeinek, terményárainak és gazdálkodási költségeinek tapasztalatai alapján történt. A becslőjárásban előforduló művelési ágak egyes minőségi osztályaira nézve 1 kataszteri holdra kiszámított kataszteri tiszta jövedelmi összegeket táblázatba foglalták, ezt a táblázatot hívják az illető becslőjárás kataszteri tiszta jövedelmi fokozatának. Ha valamely becslőjárás területén belül egy kisebb körzetnek a tiszta jövedelemre befolyással bíró tényezői annyira különlegesek voltak, hogy azokat a becslőjárás többi részével azonosítani nem lehetett, ebben az esetben a különleges viszonyokkal bíró, s osztályozási vidéknek nevezett ilyen kisebb körzetre nézve az egyes minőségi osztályok kataszteri tiszta jövedelmeit külön számították ki és az osztályozási vidék részére külön tiszta jövedelmi fokozatot készítettek. A művelési ágak egyes minőségi osztályaira aranykorona-értékben meg45