Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kiss József Mihály: A Pázmány Péter Tudományegyetem felvidéki birtokai visszaszerzéséért indított perek / 31–42. o.

KISS JÖZSEF MIHÁLY A Pázmány Péter Tudományegyetem felvidéki birtokai visszaszerzéséért indított perek ••:.. Az első világháború elvesztése, s az országra rákényszerített béke az élet minden területén éreztette hatását. Nem volt ez alól kivétel legnagyobb múltú egyetemünk sem. A területvesztés következményeként felvidéki birtokai idegen állam fennnhatósága alá kerültek. Miként az ország, úgy az egyetem sem kívánt belenyugodni ebbe a helyzetbe. Az univerzitás küzdelme felvidéki birtokainak visszaszerzéséért, kicsiben a XX. sz. első felének magyar történelme. Ha az eseményekről alkotott kép néhol homályosabb, az a források szűkös voltának tudható be. (A Rektori Hivatal és a Jogi Kar Dékáni Hivatalának iratai döntő többségben 1956-ban elégtek.) A hiányt némiképp pótolni lehetett az ELTE Szaklevéltárában őrzött töredékanyagból, illetőleg az Országos Levéltár Vegyes döntőbíróságok mellett működő kormánymegbízottak hivatala fondjának néhány csomójából. (Igaz, ezekről a kutatás során kiderült, hogy jobbára csak a periratok francia és német nyelvű hivatalos fordításait tartalmazzák.) 1934-ben ugyan a témához kapcsolódóan 3 kisebb tanulmány megjelent, de ezek szerzői akkor — érthetően — kísérletet sem tettek a háttéresemények megvilágítására.

1 A perek a Magyar—Csehszlovák Vegyes Döntőbíróság, a hágai Állandó Nemzetközi Döntőbíróság és — a Felvidék visszacsatolása után — a komáromi törvényszék előtt folytak. Az akkor történtek főleg abból a szempontból érdekesek, hogy a békediktátum alapján ránk nézve kedvező döntések is születhettek, másrészt az első két fórum ítéleteivel megállapította, hogy az egyetem alapításától fogva önálló jogi személy, melynek az államétól külön vagyona van, s az „egyetemi alap" gyűjtőnéven kezelt javak mindenkor az egyetem vagyonához tartoztak. A birtokper ismertetése előtt ezért szükséges néhány szót szólni az ún. egyetemi alapról. - Az egyetemi alap az egyetem felállításával egyidős. Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1635. május 12-én Pozsonyban kelt oklevele szerint egyetemalapítási szándókkal 60 000 forintnyi készpénzt és 40 000 forintról szóló kötelezvényt adott át a jezsuiták nagyszombati kollégiuma rektorának, Dobronoky Györgynek.

2 Az alapításhoz szükséges megerősítést II. Ferdinánd privilegiális oklevele tartalmazza.

3 A Nagyszombatban alapított egyetemnek eredetileg csak két — bölcsészettudományi és hittudományi — fakultása volt. A jogi kar felállítását Lósy Imre és Lippay György esztergomi érsekek alapítványa tette lehetővé. (Lósy 1642. november 6-i végrendeletével bécsi házát, Lippay 1665. december 31-i végrendeletével pedig 15 000 forintot adományozott erre a célra.) A kar 1667ben kezdte meg működését.

4 A negyedik — orvostudományi kar — létrejöttét 31