Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - HÍREK - Csány László-emlékülés a Zala Megyei Levéltárban / 110–. o.

statisztikai feldolgozásokra és szövegszerkesztésekre használták. 1987 végén vásárolták meg az első IBM-kompatibilis számítógépüket. Ezt követően intenzív fejlesztésbe kezdtek, fokozatosan bővítették gépparkjukat, gépírónőket ültettek a gépekhez és teljesen összehangolt szoftverrendszert alakítottak ki. Náluk a számítógépes adatbázis van, s a tervezési statisztika és a tervdokumentáció sok-sok adata található meg. Szövegszerkesztő programmal és lézernyomtatóval készülnek segédleteik, (fond, és állomány jegyzék, repertóriumok és raktári jegyzékek, térkép jegyzék) valamint kiadványok. Táblázatkezelőt használnak statisztikai elemzésekhez, grafikonok készítésére. Már két éve számítógépen könyvelnek. A beszámolók elhangzása után a vendégek az igazgató kalauzolásával megtekintették a levéltár 50 milliós beruházással készült, 1989-ben átadott korszerű épületegyüttesét, majd fehér asztal mellett a késő délutáni órákba nyúló, jó hangulatú, kötetlen beszélgetést folytattak. A három megye levéltárosai az elképzelések szerint 1991-jben a Borsod megyei ímezőcsáti fióklevéltárban találkoznak majd, és ott cserélik ki tapasztalataikat. Szecska Károly Csány László emlékülés a Zala Megyei Levéltárban Csány László születésének 200. és halálának 141. évfordulója alkalmából a Zala Megyei Levéltár emlékülést rendezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő helyi személyisége pályafutásának méltatására. Az október 10-én megtartott rendezvény kezdete előtt a résztvevők megkoszorúzták a mártírhalált szenvedett politikus szobrát. A tanácskozást Gyimesi Endre levéltárigazgató nyitotta meg, majd Simonffy Emil ny. igazgató méltatta az évfordulóra kiadott Csány László tanulmánykötetet. (Ismertetése e számunkban olvasható). A konferencia előadói több oldalról kívánták bemutatni a zalai politikus tevékenységét. Ennek megfelelően Benda Gyula történész a Csány család XVIII. századi szerepét vázolta a dél- és nyugat-dunántúli közéletben. Molnár András levéltáros 1848 márciusának sorsdöntő kihatásait ismertette, amikor Csány az országos politika színpadára lépett. Urbán Aladár egyetemi tanár Csány László és a Batthyány kormány viszonyát elemezte, Hermann Róbert a Hadtörténeti Intézet tudományos 'munkatársa a pákozdi csata és az erdélyi kormánybiztosi kinevezése közötti időszakban kifejtett tevékenységét vette számba, Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár pedig erdélyi 'működéséről szólt. Varsányi Péter István főiskolai tanár differenciált ábrázolásban mutatta be Csány működését 1849 májusa és augusztusa közötti időben. Az eszmecserét végül Kiss Gábor könyvtáros összefoglalója zárta, amelyben Csány emléke ápolásának zalai hagyományairól beszélt. B. S. 110