Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - MÉRLEG - Bereczné Huszár Éva: Sugár István: A Közép-Tisza vidék két kéziratos térképe (1790, 1845). Eger, 1989. / 91–93. o.

Szolnok vármegyébe, 'hogy mint „geometra ac hydraula" működjék, aki a Tiszaszabályozás támogatója volt.A helyszín bejárása után br. Orczy Lőrinc 'királyi biztost már a szabályozás alapjául szolgáló térképek elkészítésére ösztönözte. így került sor 1780. szeptember 9-én a Tisza térképezésének elrendelésére. 1782. augusztus 31-én Egerben .megtörtént a helytartótanácsi rendelet kihirdetése (Walcher, Orczy, Krieger instrukcióit figyelembe véve), mely a mappa haladéktalan készítését mondja ki. A vármegye a munkával Litzrier János megyei mérnököt bízza meg. (Litzner János 1778—1799 között volt a kettős vármegye állandó mérnöke, ebből az időből 14, nevével ellátott térkép ismert.) Munkáját Krieger „instructio"-i alapján végezte, amely 31 pontban foglalta össze az elvégzendő munka főbb szempontjait. Meghatározta a „mappa generális" (áttekintő lap) és a ,,mappa particularis" (részlettérkép) méretarányait is. Az előbbit 1 bécsi hüvelyk = 200 bécsi ölben, az utóbbit 1 bécsi hüvelyk = 100 bécsi ölben. Ez méterrendszerben 1:14400 (középméretarány, amit a szerző kis méretarányúnak 'említ) és 1:7200 (nagy méretarány). A Litzner Jánosnak kiadott munka során 1783-ban a Helytartótanács elsősorban a medertisztítási munkákat szorgalmazta. Ebben az évben Litzner a Tisza melletti állóvizek tisztításával foglalkozott. A Tisza térképezési munkái a torkolatnál kezdett geodéziai felmérésektől is függték, mert az elv az volt, hogy a szabályozást a dunai torkolattól felfelé haladva kell végezni. 1784-ben megindult az eddig még nem látott méretű geodéziai felmérés is. Az ez év július 19-én kibocsátott helytartótanácsi rendelet behatóan foglalkozik a készítendő Tisza-térképpel. A térkép a „mappa generális" alapján készítendő el, és külön felhívták a figyelmet a szelvények csatlakoztathatóságára. Magát a térképezést Litzner is a megyei szakasz déli végén kezdte meg. Gondot okozott a települések határvonalainak felderítése, a nádasok, vízállások miatt. (A felvételezés során ugyanis nemcsak a Tisza vonala került feltérképezésre, hanem az ártér is.) 1785-ben Litzner már ismerte a Tisza „természetét", a hajózás akadályait, és megállapította, hogy a szabályozás előtt mindenképpen a térképeknek kell elkészülnie. Több évben, de 1785-ben a Tisza áradása különösen akadályozta a helyszíni munkákat. Azt is látni lehetett, hogy a munkát egyedül elvégezni nem tudja Litzner. A Tisza szabályozási munkálatai megelőző térképezéssel egy időben a Hajózási Igazgatóság rendeletére a Pesti Districtusban a térség áttekintő térképét is készítették, valamint a Litznerétől független „ideális" Tisza-térképet is. Ugyanekkor folyt az egész ország vizeinek felmérése is. (Duna, Száva, Dráva, Maros, Szamos, Vág, Kulpa.) Ezen munkákat Ballá Antal és Bendekovics Lőrinc végezte. 1786-ban a Tisza térképezési 'munkálataihoz Sándor Józsefet alkalmazták, aki a geodéziai felmérésen is dolgozott. Fő érdeme a majdan elkészült (munka összes lapjának tetszetős formában való megrajzolása volt. Litzner ez évben fejezte be a hajózhatósági térképet is (ez a Bedekovics-féle térkép másolata). Ügyszintén elkészült Ballá „ideális" Tisza-térképe 1 bécsi hüvelyk == 1200 bécsi öl méretarányban (méterrendszerben: 1:86400). A Heves Megyei Levéltár is őriz a Balla-féle térképhez hasonlót a T 118-as jelzet alatt (eredetije a MOL-ban megtalálható). II. József a térkép befejezését 1787 szeptemberére rendelte el, de Litzner egyéb munkái miatt nem tudta betartani ezt a határidőt sem, s 1790. április 12-én jelenthette a munka befejezését. A térképet három példányban kellett megrajzolni, hogy kettő a Helytartótanácsé, egy a megyei levéltáré legyen. Csak a szelvények rajzi munkája 1 év 8 hónapot vett igénybe. Litzner János olyan térképet készített, mely a folyószabályozás megváló92