Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - MÉRLEG - Biernacki Károly: Dél-alföldi évszázadok [1–4.] / 87–90. o.

chenyi gróf mezőgazdasággal kapcsolatos terveit, azután a politikai pálya felé fordult. A szabadságharc eseményei — és az abban vállalt szerepe a Nagy Magyar Alföld délkeleti részén — döntően meghatározták 'későbbi életét. Varsányi Péter könyvének legfontosabb fejezete az, amelyben leírja Gsernovits sorsát az 1848/49-es viharos események alatt, hisz a déli vidéknek döntő szerepe volt az akkori, az ország létét befolyásoló eseményekben. Csernovitsról, a két nemzet között ingadozó, népek szabadságát valló, vérengzések elkerülését és a konfliktusok vérontástól mentes megoldását hirdető politikusról nehéz egyértelműen állást foglalni. Sok nemes lépését a történetírás megdicsérte, de voltak olyan események is, melyek árnyékot vetették a politikai pályájára. A szerző igen nagy precizitással a legapróbb adatokat Is feltárja Csernovits pályájáról egészen 1892. április 27-ig, halála napjáig. Ahogy Varsányi Péter mondja, monográfiáját még több értékes adattal lehetett volna gazdagabbá tenni, ha sikerrel járt volna Csernovits Péter naplójának feltárása, tmely jelenleg a temesvári levéltárban található, s a szerző tőle független okok miatt nem juthatott hozzá. A sorozat második kötetében Návay Lajos 1910—1912 közötti politikai jegyzeteivel ismerkedhet meg az olvasó. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket Gilicze János és Vígh Zoltán, a Csongrád Megyei Levéltár dolgozói készítették. Návay Lajos egyike volt a három, Csanád megyéből származó politikusnak, akik a dualista kor idején jelentős politikai szerepet játszottak az ország életében. Návay politikai pályájának csúcsát a képviselőház alelnöki tiszte jelentette 1910 és 1912 között. Naplójának olvasása közben rájövünk, hogy milyen kitűnő 'megfigyelőnek bizonyult ez a magával szemben is roppant szigorú ember. Bár az ő észrevételei a dualizmus korának hanyatlásakor keletkeztek, — vannak köztük olyanok is, melyek ma is helytállnának a politikai közéletben. Szabó József „Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek" című munkája — a sorozat harmadik kötete

4 1990. őszén került az olvasók kezébe. A szerző csaknem harminc évi tapasztalattal rendelkező kutató. Munkája sokoldalú kutatások eredményeit tartalmazza, melyek nemcsak az egyetemi nyelvészeti oktatásban értékesíthetők, hanem a nyelv- és történettudományban is. A kötet több fejezetre bontható, közülük kettőben Szabó József nagy szakszerűséggel vizsgálja a magyarországi és jugoszláviai magyar nyelv járásszigeteket, pontosan és gondosan feldolgozott adatokkal gazdagítva az eddigi kutatások eredményeit. Átfogó képet kapunk a hazai és külföldi kutatási előzményekről, és módszertani kérdésekről is. Figyelemre méltó a Dél-Alföldi Évszázadok című sorozat szakszerű, elegáns tervezése, Gaál Endre munkája. Már az első kötet borítóján látható három régi címer odavonzza az olvasó figyelmét. Esztétikusan szerkesztett borítók: Sigillum Comitatus Békessiensis Anno 1724, Sigillum Comitatus Csongradiensis 1731, Csanád Vármegyének Pecsétje 1761, megújítva 1837, Sigillum Comitatus Bács-Bodrogiensis, egyértelműen mutatják a művek régiótörténeti jellegét. A sorozat eddig megjelent kötetei s azok fogadtatása igazolják az elindításakor kitűzött cél helyességét. Ugyanis ezek a régiótörténeti tanulmányok nemcsak az adott régió és azon belül az itt fekvő települések politika-, társadalom- és gazdaságtörténetére nyújtanak adatokat, hanem az országos történet kutatására is hatnak, árnyaltabbá és pontosabbá téve egy-egy korszak történetét s kölcsönösen újabb kutatásokra és a régió közötti kapcsolatok vizsgálatára ösztönzik a kutatókat. Megjelentetésre készen vár a szentesi Kiss Bálint református lelkész leírása Békés és Csongrád megyék korabeli állapotáról című kötet, de finanszírozási nehézségek miatt kiadása csak a jövőben várható. 09