Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A Journal of the Society of Archivists 1988–1989-es évfolyamai / 76–81. o.

ben helyezték el. (NB.A terminálokról on line lekérdezés ugyancsak lehetséges). 1986 végére 20 000 névből álló index készült el. 1989-re az őrzött főbb családi és uradalmi levéltáraknak felé lett így névmutatózva. A hosszabb helynevek esetében rövidítéseket alkalmaztak. Részletes 'munkanaplót vezették a nap folyamán előszörre és utolsóként indexelt iratról, s ez igen hasznosnak bizonyult lemezhiba, vagy hibás beolvasás esetén. Elveszett adatokat baCk-up filekból pótoltak. A korrektúrázást ketten végezték, egyik személy a céduláról, a másik a képernyőről olvasott. Végezetül még 'másik három lista is készült: tárgymutató, Clwyd megyei helynevek, más angliai és walesi megyék; listáik ugyancsak a kutatótermekbe kerültek. A későbbi bővítések és kiegészítések egyenesen a nagyszámítógépbe történtek a terminálon keresztül, s a javított új listák nyomtatása körülbelül kéthavonta történt. Kutatói kérésre, díjazás ellenében helyre vagy tárgyra is lehet listáztatni. Az első sikeres év után a 14 000 darabos fénykép-, valamint a 4400 darabos hagyatéki iratok/végrendelet-gyűjtemények számítógépes indexelését is elvégezték. A teljes adatbázis ekkorra már 86 000 tételre bővült. A lekérdezés a számítógép bármely termináljáról lehetségessé vált. 1988-ban minden gépelési .munkánál áttértek a számítógépes szövegszerkesztésre. A PC-en használt szövegszerkesztő program kompatibilis volt a nagyszámítógép adatbázisával, s elektronikus levelezőt (electronic maiiing system) is kialakítottak. A legfontosabb nyereség azonban a szerző szerint az, hogy mára a személyzet minden tagja otthonos a számítógépek kezelésében, s hogy olyan tapasztalatokat szerzett, amelyek sokkal könnyebbé teszik a jövőbeli számítógépes programok kidolgozását. Az 1988 júliusi számban külön rovatot alakítottak ki „szoftver szemle" címmel, 'melyben egy menüvezérelt, PC-re való adatbázis-kezelőt mutat be egy skót levéltár munkatársa (Informix 3.3). Az 1989. év első füzetében (címlapján a Cambridge-i egyetem 1949-ben épített szobányi számítógépének fényképével), a legelső tanulmány a manchesteri "egyetemen 1984. nyarán szervezni (kezdett angol nemzeti számítástechnikatörténeti levéltár létrejöttét mutatja be. Az amerikai rokonterület eredményeit is felsoroló (az USA-ban 90 intézményben vannak a számítástechnika-történettel kapcsolatos iratok, Bostonban az 1970-es évek eleje óta működik a Computer Múzeum) cikk lényegében figyelemfelkeltő, támogatókat gyűjtő írás. Az 1989 októberi számban a Public Record Office és a szakma kapcsolatáról szóló rövid írásában Michael Roper egyebek (pl. az optikai lemezek levéltári alkalmazása első 'biztató jeleinek említése) mellett kijelenti, hogy az informatikai technológiák levéltári hasznosítása során az elszigetelt személyi számítógépek mellett, de inkább helyett ma már inkább országos levéltári számítógépes hálózatról kellene gondolkodni. Az 1989 júliusi számban olvashatunk megjegyzéséket az átdolgozott angol levéltári szabvánnyal kapcsolatban (British Standard 5454: 1989 Ajánlások a levéltári dokumentumok tárolására és kiállítására. NB. Az 1977. évi szabvány teljesen átdolgozott változata; a korábbit visszavonták.) Ma mindhárom brit központi levéltári szerv, az angol Public Record Office, a Scottish Record Office, és a Royal Commission on Historical Manuscripts egyaránt ezt a szabványt tekinti mércének. A szabvány többek között kiterjed a következő kérdéseikre: levéltár-építészeti kérdések, a légkondicionálás, a levegő szűrése, a páratartalom megengedett mértéke, napfénymentes raktárak kérdése, tűzvédelem, számítógépes dokumentumok, filmek stb. A jelen cikk kifejezetten csak figyelemfelhívó jellegű, maga a szabvány az angol szabványügyi hivataltól szerezhető be. A hivatal levéltáraikkal kapcsolatos munkálatairól egyébként bővebben ugyanezen folyóirat 1987. évi 3. számában lehet olvasni.