Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - KILÁTÓ - Blazovich László: A temesvári és szabadkai levéltár életéből, 1990 / 73–75. o.

A temesvári és a szabadkai levéltár életéből (1990) Az 1989 decemberi romániai forradalom eredményeinek hatására, a Temes Me­gyei Tanácsnak a Csongrád Megyei Tanáccsal felvett kapcsolata nyomán, 1990. április 12-én a Temes megyeiek kulturális küldöttsége látogatásának viszonzá­saképpen a megyéből közművelődési szakemberek csoportja járt Temesváron, hogy a kulturális kapcsolatok felvételéről tárgyaljon. A magyar fél küldöttségének tagjaként részt vettem azon a tanácskozáson, amelyen létrejött az akkor teljesen megvalósíthatónak látszó együttműködési megállapodás. Ezt dr. Kovács Miklósné és Claudiu Jordache, a két küldöttség vezetője írta alá. Néhány művelődési intézmény és szerv között valóban létre­jött az együttműködés, a kezdeti lendület azonban alábbhagyott, jóllehet a Dél­világ és a Vásárhelyi Tükör temesvári és aradi oldalt azóta is rendszeresen megjelentet. A tárgyalásokat követően a magyar küldöttség tagjai meglátogatták a hely­beli intézményeket, majd a Bánáti Magyarok Demokratikus Szövetségének szék­házában találkozó volt a szövetség (elnöke: dr. Bárányi Ferenc) vezető szemé­lyiségeivel. Mind a megállapodás, mind pedig a személyes beszélgetések arra irányultak, hogy az oktatási és közművelődési intézmények, illetve a bánáti magyar és a hazai kistelepülések között közvetlen, élő kapcsolatok alakuljanak ki. A megállapodás 8. pontja kifejti: Mindkét részről kezdeményezik a múzeu­mok, levéltárak, könyvtárak kapcsolatfelvételét, a szakemberek kölcsönös ta­pasztalatcseréjét és a könyvcserét. Ezen elvárások jegyében tárgyaltam Ghe­orghe Mudura úrral, a Román Állami Levéltár Temes Megyei Levéltárának igazgatójával, aki mindössze néhány hónapja állt a levéltár élén. Tőle a levél­tár mai állapotára vonatkozóan tudtam meg néhány adatot, míg a levéltár tör­ténetére vonatkozóan a Filiala Arhivelor Statului Judetul Timis című, a szerző, valamint a kiadás helyének és idejének feltüntetése nélkül kiadott népszerű­sítő könyvecskéből tájékozódhattam. Az egységes romániai levéltári hálózat 'megszervezésére Constantin Moisil az állami levéltárak akkori igazgatója tett kísérletet. Ennék során 1936-ban lét­rehozták a Temes Megyei Levéltárat, 1937. május 18-án pedig jóváhagyták a Bánát Tartomány Levéltárának megalakulását a bánáti múzeum igazgatójának vezetése alatt. E tartományi levéltárat fióklevéltárakra osztották fel, így jött létre a Temes-Torontál, a Caras (Krassó) és Szeverin megyei levéltár, amelyek anyagát azonban Temesváron tárolták a várnak a levéltár rendelkezésére bocsá­tott tizenhárom föld alatti kazamatájában. Dr. Joahim Miloia múzeumigazgató halála (1940) után a levéltár megszüntette működését. A munka 1947-ben indult újra egy igazgatóval és néhány tisztviselővel. 1951-ben a karánsebesi, lugosi és oravicai levéltárat fióklevéltárként kapcsolták a temesvárihoz, 1956-ban pe­dig az aradi levéltárat is ide csatolták. 1968-ban újabb szervezeti átalakulás kö­vetkezett be, amelynek során az aradi, karánsebesi és oravicai levéltárakat le­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom