Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A szerzetesrendek 1950. őszi felszámolásának dokumentumai: a Paritásos Bizottság jegyzőkönyvei, 1950. szeptember 19.–november 15. / 50–72. o.

egyház és az állam szétválasztásából következik, hogy a lelkészképzés az egyház feladata. Dr. Czapik Gyula érsek: álláspontja szerint ezt a kérdést nem lehet az egyenlő elbánás elve alapján elbírálni. Az egyház részéről támasztott kérelemnek jogi alapja van. A 600/1945. miniszterelnöki rendelet 17. §-ában foglalt

22 rendelkezés értelmében a rendeletben említett tárcaközi bizottság megállapította, hogy a kispapok képzését szolgáló földbirtok közérdekű alapítványt képez és mint ilyet, megváltás ellenében kell igénybe venni. Ezt a megváltást szolgálta az az összeg, amit a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kispapi kongrua elnevezéssel folyósított. Az államnak tehát az említett rendeletből folyó törvényes kötelessége a kispapi szemináriumok államsegélyben való részesítése. Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter: A 600/1945. M.E. sz. rendelet meghozatalakor az állam és az egyház nem volt széjjelválasztva, és ennek a helyzetnek megfelelően akkor még az államnak volt kötelessége bizonyos egyházi intézmények támogatása. Az Alkotmány azonban kimondotta az állam és az egyház különválasztását. Ezzel a papképzés is megszűnt állami feladat lenni. A kispapok segélyezésének jogalapja tehát megszűnt. Annak természetesen nincs akadálya, hogy az egyház részére folyósítandó államsegélyből egy részt fordítsanak a papi képzésre. Olt Károly pénzügyminiszter: A félkongrua rendszert

23 mindenképpen meg kell szüntetni. Ettől függetlenül azonban meg kell vizsgálni, hogy a papneveldék támogatása milyen formában történjék. Az nem vitás, hogy az egyenlő elbánás elvét feltétlenül alkalmazni kell. Dr. Czapik Gyula érsek: Fenntartja azt az álláspontját, hogy az egyenlő elbánás elvétől függetlenül a már említett törvényes alapon igénye van az egyháznak a papneveldék állami támogatására. Az ellen viszont nincs észrevétele, hogy a segélyezés globális segélyezés formájában történjék. Az államsegélynek kongrua elnevezését annak idején csak a minisztérium találta ki. Felhívja azonban a bizottság figyelmét arra, hogy ez idő szerint csak a protestánsok kapnak globális államsegélyt, a katolikus egyház még nem. A segély összegszerűségének a megállapításánál mindenesetre kéri, hogy vegyék figyelembe a szemináriumok fenntartására mutatkozó szükségletet. Ez nem jelenti azt, hogy a teljes fenntartási költséget kívánja hogy folyósítsák, hanem csak egy részleges segítséget. A kongrua megszüntetésekori tényleges helyzetet kéri figyelembe venni, amely a mai szükséglet szerint véleménye szerint jelentősen kevesebb volt. A bizottság megállapítja, hogy a kispapi félkongruának a régi formában való folyósítása nem egyeztethető össze a mai jogi helyzettel. Ezért a bizottság kormánytagjai tanulmányozni fogják a papi szemináriumok anyagi támogatásának a kérdését. A 6. napirendi pontnál Olt Károly pénzügyminiszter megállapítja, hogy a korábbi ülésen hozott határozat ellenére a létszámkérdések felülvizsgálatára a bizottságok még nem alakultak meg. Ennek egyik akadálya az volt, hogy a bizottságokat az egyházmegyék területe szerint kellett volna felállítani, viszont ez a közigazgatási és egyházmegyei határok különbözősége folytán az állami hatóságok részére nehezen megoldható adminisztrációs feladatot jelent. Ezért helyesebb volna, ha a bizottságok nem egyházmegyénként, hanem vármegyénként alakulnának meg. A másik nehézség az, hogy az előző ülésen közösen elfogadott 284 főnyi létszám rögzítése még nem történt meg. Az egyházi bizottságoknak kellene először konkrét javaslatot tenni, hogy 284 főnyi létszámba személy és terület szerint kik tartoznak. Dr. Czapik Gyula érsek: Helyesli, hogy a bizottságok a közigazgatási határok figyelembevételével, tehát vármegyénként alakuljanak meg. A 284 főre vonatkozó lista véleménye szerint rossz. Nem alkalmas arra, hogy a végleges létszámmegállapítások alapjául szolgáljon. Olt Károly pénzügyminiszter: Javasolja, hogy az egyházi bizottság adjon konkrét javaslatot az egész létszámkérdésben, konkrét hely megjelölésével. Ebben az esetben a bizottság esetleg a tervbe vett albizottságok kiküldése nélkül is megegyezhetik a papi létszám kérdésében. Grősz József érsek: A teljes, részletes lista összeállítása rendkívül nagy munka, hoszszabb időt vesz igénybe, azonban meg lehet csinálni. Már most megemlíti azonban, hogy a korábban átadott listában nem szerepelnek a déli határok kiürítése folytán alkalmazott szerzetesek. A bizottság tudomásul veszi, hogy a püspöki kar elkészíti a papi létszámra vonatkozó részletes javaslatát. A javaslat benyújtása után fog a létszámkérdésben a bizottság dönteni. A szükséghez képest közigazgatási területenként kiküldött vegyes albizottságok közben jöttével. A 7, napirendi pontnál Grősz József érsek írásban adja át az egyházi bizottság je~ 69