Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években / 39–49. o.

vona után az anyagot sikerült visszaszerezni és kisebb részének Berettyóújfaluba szállítása -már megtörtént. A 'még kintlevő anyag beszállítására a 'kereskedelemügyi minisztériumtól 4 vagont igényeltek. Ebben az időben ugyanis nehezen lehetett kapni igás fuvart a fokozott mezőgazdasági kötelezettségek miatt. Még arról is szól az alispán 1945. november 12-én keltezett levele, hogy a levéltári anyagot két hozzáértő iszák ember kezeli. ígéri, hogy a teljes anyag beszállításáról és annak számbavételéről majd jelentést küld.

37 A szóban forgó esztendőben 1944. ősze és 1945. novembere között találkozunk az iratpusztulásról szóló adatókkal. Többek között az alispáni iratokban a körösszakálli jegyző jelentésében. Ebből kiderül, hogy 1944. október 21-én Berettyóújfaluból hazatérve: ...Irodáját össze-visszaságfoan feldúlva találta... Iratai, bútonainák nagyrésze a községháza udvarára lettek kihordva, ahol azoknak nagyrésze hasznavehetetlenné vált."

28 Hajdú Sándor Berettyóújfalu vezető jegyzője 1944. november 19-én kénytelen volt megállapítani, hogy a község iratanyagának egy része elpusztult, egy részét ismeretlen helyre szállították.

29 Nem szabad elfelejtkezni az iratpusztulásról szólva olyan közönséges gondokról sem, mint a papírhiány. Országos viszonylatban is elmondható, hogy ezen a földigénylő bizottságok úgy próbáltak segíteni, hogy a községi elöljáróságok irattárából vagy az uradalmi levéltárakból kiemelt iratok tiszta hátlapját használták fel.

30 Olykor a közigazgatás és az államhatalom vezetői is megpróbálták ímenteni a 'menthetőt. Bihar vármegye alispánja 1945. február 16-án már arról intézkedett, hogy az iratkezelés szabályos, áttekinthető legyen. A közigazgatási (főjegyzői) iratokon belül célszerűnek látta az elnöki vagy bizalmas iratok sorozatának kialakítását. Sajnos ezek többnyire nem imaradtak ímeg, csak néhány községben.

31 A belügyminiszter 90.544/1945/1

V. rendelete a családi, 'mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és egyéb gazdasági vállalatok levéltárainak és irattárainak megmentéséről szólt. Az 1945. július 4-én keltezett rendelet kimondta, hogy az alispán kísérje figyelemmel az iratok sorsát, s ezek veszélyeztetése esetén keresse meg az Országos Levéltár Főigazgatóságát. Iratanyagunkban csupán a derecskéi járás főjegyzőjének válaszát találjuk. Ez a jelentés is csak azt írja 1945. augusztus 10-én, hogy nem tud veszélyeztetett iratanyagokról.

32 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár három törvényhatósági levéltárból alakult ki 196'8-foan. Korszakunkban külön funkcionált még Bihar vármegye Levéltára, Hajdú vármegye Levéltára és Debrecen város Levéltára.

33 Bihar vármegye iratainak esetében már érintőlegesen említést tettünk a terület-átcsatolási problémákról. Ilyen vol annak idején az első világháborút lezáró békeszerződés, amikor az anyag szétválasztása és költöztetése törést jelentett. Ujabb problémákat jelentett a második bécsi döntés és a háború utáni békeszerződés is a bihari levéltári anyag esetében. A rendkívül hiányos iratanyag kiegészítése kölcsönösen napjainkban is tart. Dolgozatunk elején szóltunk már arról, hogy a második világháború befejezése után a ketté osztott megye magyar része Bihar ímegye néven 'működött tovább. Kecskés Balázs vármegyei főlevéltárnak az Országos Levéltár felmérésére készített írásában 1947. december 17-én azt írta, hogy az anyag a háború alatti költöztetés következtében teljesen összekeveredett. A vármegyeháza hét szobájában ládákban és kötegekben állott a rendezésre váró iratanyag. Nem voltak meg a rendezés minimális feltételei sem. Közben az országos és megyei szervek ,a levéltárral együtt nagy erőfeszítéseket tettek a magyar—román iratcsere sikeres lebonyolításának érdekében. Ekkor már Bihar megye önállóságából nem sok idő volt hátra. Bihar megye törvényhatósági bizottsága megtartotta utolsó ülését Berettyóújfaluban 1950. március 7-én. Március 16-án véglegesen egyesült Hajdú és Bihar megye, Berettyóújfalu megyeszékhelyi státusa megszűnt. A megyei irányító és kiszolgáló apparátus tagjai43