Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években / 39–49. o.

MAJOR ZOLTÁN LÁSZLÓ Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években A XIX—

XX. század mint forrástermelő korszak (különbözik más történelmi időszakoktól. Egyik sajátossága a tömegesség, az állatmi és hivatali élet ügyintézése során keletkező aktamennyiségek tömeges termelése. Emellett a privát írott emlékek is nagy mértékben gyarapodnak.

1 Ugyanakkor — sajnálatos módon — grandiózus méretű iratpusztulásoknák is tanúi lehetünk. Természetszerűen a (magyar levéltárügy olyan kardinális kérdése ez, melyről a szakirodalom úgyszólván nem írhat eleget. Jelzett korszakunkról, s abban a levéltárügy helyzetéről Borsa Iván tett közzé elemző tanulmányt.

2 Ugyancsak ennék a korszaknak a pusztuló iratanyagáról szólt Hadnagy Albert írása is.

3 Legújabban a téma alapos feldolgozása Balázs Péter kétrészes tanulmánya. A szerző említi az 1929. évi XI. te. 29. §-át, amely kimondja, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek gondoskodnia kell a történelmi jelentőségű iratanyag biztos elhelyezéséről, tudományos szempontú rendezéséről, nyilvántartásáról és a kutatás lehetővé tételéről. A miniszter 9300/1935. III. számú rendeletének 40. §-a ígérte, hogy a községi (városi) levéltárak történekni jelentőségű anyaga kezelésének szabályait rendeletben fogja megállapítani. Ezek a szabályozások soha nem jelentek meg. A miniszter 16086/1939. III. számú rendelete arra hívta fel az Országos Levéltár főigazgatóját, hogy az 1929. évá XI. te. 29. §-ában említett felügyelet előkészítése céljából a közhatósági levéltárakban és irattáraikban végeztessen adatgyűjtést. Mintegy 42 megyei város levéltárát és irattárát is megszemlélték többek között az Országos Levéltár tisztviselői az 1940. és 1941. év folyamán. Felmérésük lehangoló állapotokat regisztrált. A városok többségének gyarapodó iratanyagáról a helyi vezetők már nem tudtak, vagy nem is akartak gondoskodni. Pincében és padláson való elhelyezés lett a sorsa nagy menynyiségű iratanyagoknak és a háború alatt az iratpusztulás veszélye még csak fokozódott. Az Országos Levéltár 1942 novemberében összefoglaló jelentést küldött a miniszternek, melyben felhívta a figyelmet a páratlan értékű iratanyag pusztulásának veszélyére, valamint arra, hogy a közigazgatást is előbb-utóbb jóvátehetetlen veszteségek érik. Először a háború után az Országos Levéltár 1945. október 19-én bocsátott ki körlevelet, ímelyre a háborús károkról érkeztek be jelentések. Ujabb kezdeményezés volt az Országos Levéltár részéről 1947. december 4-én a magyar levéltári 'kataszter összeállításához (megszerkesztett 47 kérdőpont. Ezekre kért választ a megyei városok levél- és irattáraival kapcsolatban.

4 Foglalkozott a közgyűjteményi értékek megmentésével a Belügyminisztérium is 1945. július 20-i 92.845/1945. sz. rendeletében. Ismételt belügyminiszteri rendelet foglalkozott a levéltárak iratanyagának védelmével az Országos Levéltár felkérésére, melyet 1946. március 18-án (bocsátottak ki, száma 31.486/1946. volt. Ennek végrehajtása azonban nem különbözött a korábbi ha39