Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években / 39–49. o.

MAJOR ZOLTÁN LÁSZLÓ Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években A XIX— XX. század mint forrástermelő korszak (különbözik más történelmi idő­szakoktól. Egyik sajátossága a tömegesség, az állatmi és hivatali élet ügyinté­zése során keletkező aktamennyiségek tömeges termelése. Emellett a privát írott emlékek is nagy mértékben gyarapodnak. 1 Ugyanakkor — sajnálatos mó­don — grandiózus méretű iratpusztulásoknák is tanúi lehetünk. Természetsze­rűen a (magyar levéltárügy olyan kardinális kérdése ez, melyről a szakiroda­lom úgyszólván nem írhat eleget. Jelzett korszakunkról, s abban a levéltárügy helyzetéről Borsa Iván tett közzé elemző tanulmányt. 2 Ugyancsak ennék a kor­szaknak a pusztuló iratanyagáról szólt Hadnagy Albert írása is. 3 Legújabban a téma alapos feldolgozása Balázs Péter kétrészes tanulmánya. A szerző említi az 1929. évi XI. te. 29. §-át, amely kimondja, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek gondoskodnia kell a történelmi jelentőségű iratanyag biztos elhe­lyezéséről, tudományos szempontú rendezéséről, nyilvántartásáról és a kutatás lehetővé tételéről. A miniszter 9300/1935. III. számú rendeletének 40. §-a ígérte, hogy a községi (városi) levéltárak történekni jelentőségű anyaga kezelésének szabályait rendeletben fogja megállapítani. Ezek a szabályozások soha nem je­lentek meg. A miniszter 16086/1939. III. számú rendelete arra hívta fel az Or­szágos Levéltár főigazgatóját, hogy az 1929. évá XI. te. 29. §-ában említett fel­ügyelet előkészítése céljából a közhatósági levéltárakban és irattáraikban vé­geztessen adatgyűjtést. Mintegy 42 megyei város levéltárát és irattárát is meg­szemlélték többek között az Országos Levéltár tisztviselői az 1940. és 1941. év folyamán. Felmérésük lehangoló állapotokat regisztrált. A városok többségének gyarapodó iratanyagáról a helyi vezetők már nem tudtak, vagy nem is akartak gondoskodni. Pincében és padláson való elhelyezés lett a sorsa nagy meny­nyiségű iratanyagoknak és a háború alatt az iratpusztulás veszélye még csak fokozódott. Az Országos Levéltár 1942 novemberében összefoglaló jelentést kül­dött a miniszternek, melyben felhívta a figyelmet a páratlan értékű iratanyag pusztulásának veszélyére, valamint arra, hogy a közigazgatást is előbb-utóbb jóvátehetetlen veszteségek érik. Először a háború után az Országos Levéltár 1945. október 19-én bocsátott ki körlevelet, ímelyre a háborús károkról érkez­tek be jelentések. Ujabb kezdeményezés volt az Országos Levéltár részéről 1947. december 4-én a magyar levéltári 'kataszter összeállításához (megszerkesztett 47 kérdőpont. Ezekre kért választ a megyei városok levél- és irattáraival kapcso­latban. 4 Foglalkozott a közgyűjteményi értékek megmentésével a Belügymi­nisztérium is 1945. július 20-i 92.845/1945. sz. rendeletében. Ismételt belügymi­niszteri rendelet foglalkozott a levéltárak iratanyagának védelmével az Orszá­gos Levéltár felkérésére, melyet 1946. március 18-án (bocsátottak ki, száma 31.486/1946. volt. Ennek végrehajtása azonban nem különbözött a korábbi ha­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom