Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - Balogh Margit: A KALOT és a demokratikus átalakulás – avagy egy katolikus mozgalom végnapjai / 19–29. o.

csúcsszervezet megalakításának javaslatát. Felhívására a Független Ifjúság 1945. november 23—25. 'között ülésezett országos nagyválasztmánya reagált. A határozatot Bálint József váci egyházmegyés pap, KALOT-titkár személyé­ben az agrár-ifjúsági mozgalom is elfogadta. „Az egyes ifjúsági szervezetek nem zárkóznak el bizonyos gyakorlati együttműködés elől. Ebben -az együtt­működésben egyik mozgalom sincs ikiváltságos helyzetben, hanem egyenrangú felékként teszik ezt." 21 Az álláspontok tehát közeledni látszottak, amennyiben egyik szervezet sem vindikált magának nyíltan elsőbbséget vagy irányító sze­repet. A biztató jelek ellenére az ifjúsági mozgalmak csúcsszervezetének ügye csak 1946 elején mozdult el a holtpontról, s ebbe a szovjet katonai szervek is „besegítettek". 1946. január 10-én a Magyarországon tartózkodó szovjet hadse­reg propaganda osztályának Kvin nevű hadnagya a KALOT meghívásának ele­get téve talállkozott P. Kertkaival és annak bizalmas munkatársaival. A hadnagy afelől is érdeklődött, hogy a KALOT hajlandó lenne-e a MADISZ-szal egy mun­kaközösségben dolgozni? Kerkaiék írásos válasza igennel felelt a kérdésre: ,,A KALOT a maga részéről elvileg nem zárkózik el semmifajta becsületes együttműködés elől sem." 22 A többi ifjúsági szervezet véleménye is ismeretes volt: mindannyian ódz­kodtak attól, hogy a MADISZ-t nevezzék ki csúcsszervezetnek, de az elől nem zárikóztak el, hogy az együttműködés keretéül közös ifjúsági tanácsot hozza­nak létre. Az egyes szervezetek 'képviselői 1946. január 31-én döntötték a kö­zös Intéző Bizottság felállításáról. A Független Ifjúság javaslatára a megjelen­tek (Szakszervezeti Ifjúsági Titkárság, SZIM, KALOT, KIE, Budapesti I. Cser­készszövetség, Polgári Demokrata Ifjúság, Magyar Egyetemi és Főiskolai Egye­sületek Szövetsége, MADISZ és FI) 'mint „valóban demokratikus szervezetek" eleve tagjai lettek a bizottságnak. 23 Az Intéző Bizottság 1946. március 4-én hivatalosan is bejelentette a Ma­gyar Ifjúság Országos Tanácsának (MIOT) megalakulását. Az ezt (közzétevő fel­hívást tíz szervezet írta alá, köztük a KALOT, amit Bálint József képviselt a MIOT-ban. Bálint a [megállapodást így értékelte: „. . . nem elvi 'megegyezést kö­töttünk, hanem bizonyos gyakorlati problémák megoldására jött létre ez az if­júsági tanács, amelynek kiáltványa nem tartalmaz olyan követelést, amellyel egy katolikus mozgalom nem érthetne egyet, pl. a földreform kérdése." 24 A KALOT modus vivendire törekvő gyakorlata vegyes fogadtatásra talált. A MIOT-kiáltvány zavart okozott a katolikus ifjúsági egyesületekben. Mivel a múltban igyekeztek egyöntetűen eljárni a baloldali ifjúsági mozgalmakhoz fű­ződő viszony kérdéseiben, mostani mellőzésük sértettséget és heves bírálatokat váltott ki. Az Actio Catholica (AC) Ifjúsági Bizottságába tartozó, főleg női moz­galmak vezetői a KALOT kizárását követelték az AC kötelékéből. Álláspontju­kat azzal indokolták, hogy a KALOT erkölcsileg tilos útra lépett, amikor vál­lalta a MIOT-tagságot. 25 Március végén Mindszenty József hercegprímás levél­ben rótta meg Kerkaiékat. Kritikáját négy pontban foglalta össze: 1. Biztosí­tékot kellett volna szerezni a katolikus vallást illetően. 2. „Ezzel a nempoliti­kai Kalot-mozgalmat ma ilyen viszonyok közt átvitte az ingoványos, erősen szélsőséges, napipolitikai mezőnyre. Taktikai kényszerhelyzettel nem menthető a rohamozók ilyen erősítése és a katolikus egység súlyos megtörése." 3. Az AC ifjúsági titkára határozott ellenvéleményével szemben került sor a megállapo­dásra. 4. „Ügy hallottam, hogy a KALOT Központban idegen katonatiszt elő­adást tartott." 20 A prímás magyarázatként igazoló jelentést kért P. Kerkaitól. A szerzetes többoldalas levélben válaszolt. Fő érvként azt hozta fel, hogy a KALOT nem hitbuzgalmi, hanem világnézeti alapon álló kulturális és szociá­lis mozgalom, így tehát valláserkölcsileg megengedett, hogy más világnézeti ala­pon álló mozgalmakkal együttműködjön. „Belpolitikai és külföldi tényeknek 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom