Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - Balogh Margit: A KALOT és a demokratikus átalakulás – avagy egy katolikus mozgalom végnapjai / 19–29. o.

másutt internálással fenyegették meg azokat, akilk nem akartak csatlakozni hozzájuk s nem egy esetben tettlegességig fajult a nézeteltérés.

13 A KALOT ebben a helyzetben nyugalomra intette tagságát, az egyházi elnököknek pedig a következő irányelveket adta ki: „... törekedjenek minden megjegyzéstől (ikritilkátó'l) a mostani állap ótokkal összefüggően tartózkodni, ilyet ne engedjenek meg az ifjúság részéről sem, egyelőre elégedjenek meg a meglévő tagókkal, aiki a tagok közül el akar menni, hagyják nyugodtan és megjegyzéseik nélkül távozni, aki be akar lépni, fogadják be szívesen és ne vegyék észre, ha a másik egyesület is erőlködik."

14 Az ifjúsági szervezetek 1945 június—júliusáig terjedő működése nem hozott eredményt az egység kérdésében. A KALOT ekkorra már úgy tekintett a MADISZ-ra — s ezzel nem maradt egyedül az ifjúsági szervezetek között —, mint aiminek egyedüli célja a kommunizmus terjesztése. Ösz elejére már többszáz KALOT-egylet jelezte újraindulását. Több egyházmegye püspöke körlevélben sürgette a szervezőmunka elindítását. A központ gyűjtést rendezett a háborúban megsérült népfőiskolái helyrehozatalára. Az épségben maradt egyházasfalui, püspöknádasdi és hajdúdorogi népfőiskolák novemberben megkezdték első tanfolyamaikat. Szeptember 25-én, Szent Gellért vértanúságának napján az ország agrárifjúsága közös imaórát tartott. Október 14-én katolikus ifjúsági napot tartottak. Az egyletek élénkülését a Fegyverszüneti Egyezmény 15. pontjának végrehajtására kiadott 20.165/B.M. sz. rendelet is elősegítette. Az egyesületek felülvizsgálatáról szóló rendelet augusztus 16-i hatállyal jelentéstételre szólította fel az egyesületeket, így számos helyen ennék eleget téve jötték össze először a háború befejezése óta. Az elkészített jelentések buzgón bizonygatták, hogy a KALOT-egyletek képesek beilleszkedni a népi demokrácia viszonyai közé. Több helyről jelezték, hogy „demokratikus áthangolásuk" érdekében együttműködést keresnek a MADISZszal, vagy a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalommal (SZIM) és a Független Ifjúsággal (FI). Az egyesületek múltjáról és jelenéről a helyi Nemzeti Bizottságoknak is véleményt kellett mondani. Ezek között tallózva kiderül, hogy többségük a KALOT — és a többi felekezeti ifjúsági egyesület — működése mellett foglalt állást. Hol megjegyzés nélkül, hol a következő indoklással tették ezt: ,,. ..az egyesület fasiszta vagy demokráciaellenes működésére még csak gyanú sem merül fel.. ."

15 Sopron vármegye alispánja szerint a KALOT-nak is köszönhető, hogy „vármegyém falusi ifjúsága egy-egy pár elenyésző kivételtől eltekintve távol tartotta magát mindenféle nyilas-mozgalomtól és ez a métely nyomot sem hagyott lelkükben."

16 A KALOT további működését ellenző állásfoglalások pedig általában nem konkrét kifogásokat tartalmaztak, hanem olyan elvi megokolást, miszerint az egyházi egyesületek működésével az ifjúság túlságosan partikularizálódna, ezért a KALOT helyett a pártok ifjúsági szervezeteit ajánlották az egyesületi igény levezetésére. A novemberre kitűzött parlamenti választások miatt a KALOT vezérkara pártpolitikai érdekéket is bevitt a mozgalom hétköznapjaiba. A DNP belső konfliktusa miatt (Pálffy József gróf „disszidenseknek" nyilvánította a pártban tevékenykedő KALOT-csoportot) P. Kerkai esélytelennek ítélte a párt választási reményeit. Az egyházmegyék papságának rendezett tájékoztatókon olyan választási taktikát ismertetett, hogy a papságnak a Kisgazdapártot kell támogatnia, mert annak listáján lehetne bejuttatni a parlamentbe a Barankovicsféle DNP képviselőit.

17 A terv bevált: formailag a Kisgazdapárt színeiben jutott mandátumhoz a KALOT-os Czupy Bálint, Hajdú Németh Lajos és Horányi Tibor. A választási előkészületek az ifjúság szervezésének is lendületet adtak. Mivel a KALOT vezetői a Kisgazdapártot tekintették szövetségesüknek, érthető,