Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - Balogh Margit: A KALOT és a demokratikus átalakulás – avagy egy katolikus mozgalom végnapjai / 19–29. o.

a formálisan is megalakult Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) mellett. Ugyanekkor Horányi Tibornak Tito partizánjaihoz (kellett volna átmennie. (Horányi nem teljesítette megbízatását, inkább elrejtőzött a Kisgazdapárt székházában, s ott várta iki az események jobbra fordulását.

1 Ugrinék november utolsó napjaiban jutottak át a szovjet hadsereghez. Küldetésükben látnunk kell annak jelentőségét, hogy a KALOT egy olyan ország hadseregével kereste a kapcsolatot, amelyet addig a „sátán birodalmának" tekintett, is híre inkább félélemmel, semmint bizalommal töltötte el a katolikus híveket. December 2-án P. Nagy Töhötömöt fogadta az Észak-Magyarországon tartózkodó szovjet hadseregcsoport parancsnoka: „... részletesen el kellett mondanom a Ker. dem. Néppárt programját — jegyezte fel a páter naplójába. Hogyan akarunk segíteni a népen, mit tettünk addig érte. Tulajdonképpen a KALOT-ot ismertettem előtte .. ."

2 Amíg egyik kihallgatásról a másikra kísérték, addig Debrecenben már javában gyülekeztek a jövendő Magyarországának választott vagy önjelölt politikusai. Munkatársait megelőzve P. Kerkai Jenő is a városba érkezett. A források tanúsága szerint a kormány befolyásos tagjától — így Dalnoki Miklós Bélától, Erdei Ferenctől, Vörös Jánostól és gróf Teleki Gézától — szerzett írásbeli vagy szóbeli jóváhagyást a mozgalom további működésére és a KDNP szervezésére vonatkozóan. A megszerzett iratok birtokában P. Kerkai Szegedre utazott, ahol többekkel együtt megtartotta a KDNP zászlóbontó gyűlését. Majd Egerbe ment, ahol Kiss István teológiai tanár segédkezésével indította el a pártszervezést. Időközben Szegeden megjelent a KALOT körlevele, amely köszöntötte a dicsőséges Vörös Hadsereget. 1945. február l-jén pedig Debrecenben napvilágot látott a „Második évtizedbe indul a KALOT" című körirat, benne a mozgalom vezetőségének első nyilvános állásfoglalásával, amely a politikai változásokat elemezte. A tájékoztató a közvetlen gyakorlati teendőkön kívül olyan kérdéseikre is választ adott, amelyekkel óhatatlanul szembe találta magát a mozgalom. így leszögezte, hogy helyet kér a Nemzeti Bizottságokban. Együttműködést hirdetett a Magyar Kommunista Párttal (MKP) „... a romok eltakarításában és továbbá mindaddig, amíg bármelyik fél egyéni vagy pártérdekből becstelen eszközökhöz nem nyúil céljainak megvalósítására."

3 S bár hangsúlyozta, hogy a KALOT, mint ifjúsági nevelőmozgalom egyetlen pártba sem lép be, nyíltan elkötelezte magát a kereszténydemokrácia mellett, és közölte a KDNP programját. A körlevél befejező része a demokratikus hadsereg toborzása mellett érvelt. Ennek érdekében P. Kerkai Grősz József kalocsai érseket is felkereste, kérve tőle, hogy körlevélben tájékoztassa papságát és híveit a KALOT újraindításáról, a KDNP megalakulásáról és a nemzeti hadseregről, „mert nemzetünk jövője attól függ, hogy hadseregünk életképessége miiképpen fog megnyilatkozni."

4 A kalocsai érsek 1945. január 31-én kelt 146. sz. körlevele csak részben 'tett eleget Kerkai kérésének: .a toborzót nem közölte. A felvázolt lépések igazolják, hogy a KALOT a túlélés érdekében kezdettől fogva igyekezett az új körülmények közé beilleszkedni, illetve — s ezt leginkább a KDNP melletti felsorakozás jelzi — részt kérni a politikai hatalomból. A KALOT újraindítása érdekében tett erőfeszítések sikere egy hajszálon múlt. Az 1945. február 94 minisztertanácsi ülés ímegvitatta a Fegyverszüneti Egyezménynek a fasiszta jellegű pártok és egyesületek feloszlatásáról szóló 15. pontjának végrehajtását. Miután Valentiny Ágoston ágazságügyminiszter felolvasta a rendelettervezetet, élénk vita alakult ki. „A listáról a KALOT-ot törlik." — rögzítette a résztvevők megállapodását az egyébként igen szűkszavú jegyzőkönyv.

5 A feloszlatandók közül nem törölték viszont az Egyházíközsegi Munkásszakosztályokat, amelynek pedig több vezetője is a dachaui konoent20