Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - HÍREK - Bikki István–Lakos János: Néhány gondolat az MSZP Politikatörténeti Intézete Levéltárának fondjegyzéke és egy sajtóinterjú kapcsán / 109–110. o.
érdektelen pontosítani az adatokat! A Munkásőrséget az 1957. évi 13. törvényerejű rendelettel hozták létre, de ebből nem világosak az alárendeltségi viszonyok. A Minisztertanács hatáskörébe tartozó egyes kinevezési jogkörök gyakorlásáról szóló 1007/1968. (III. 24.) Korm. határozat 5. pontjának 18. fordulata alapján megállapítható viszont, hogy a Munkásőrség országos parancsnokát a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevezte ki, sőt a 2024/1968. (VII. 28.) Korm. határozat leszögezi, hogy a Munkásőrség Országos Parancsnoksága országos hatáskörű állami szerv. A fenti előírásoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az 1053/1977. (XII. 31.) MT-határozat és a 49/1978. (X. 19.) MTrendelet is. (Azt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy már 1958-ban az állami költségvetés biztosította a Munkásőrség összes kiadásait.) A Munkásőrség megszüntetéséről rendelkező 1989. évi XXX. törvény 2. íjának (2) bekezdése szerint a szervezet haditechnikai eszközeit a Magyar Néphadsereg vette át, valamint a törvény intézkedett arról, hogy a hátország védelme keretében a Munkásőrségre háruló addigi feladatokat a továbbiakban a hadsereg lássa el, így a jogutód (ha csak részlegesen is) a honvédség lett. A példaszerű felsorolásban egyértelműen állami levéltári gyűjtőkörbe tartozó szervekről van szó. Ebből következően irataikat a PTI Levéltára köteles lenne átadni az illetékes közlevéltárnak. Végül szólnunk kell a volt MDP és MSZMP iratanyagáról. Sipos Levente szerint ez az anyag a jogutód MSZP-nek „a tulajdonát képezi. Mindegy, miről esik szó bennük, akár állami jellegű kérdésekről, akár belső pártügyekről, ha a párt termelte, akkor az övé. Ez nemzetközileg elfogadott elv." Először is nem tudunk olyan „nemzetközileg elfogadott" elvről, amely egy állampártként működött, demokratikus pártjogutóddal rendelkező párt iratainak tulajdonjogát az idézett véleménynek megfelelően rendezné. Ellenben tudunk arról, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság törvényhozása a pártvagyon ügyében döntve kimondta a volt Csehszlovák Kommunista Párt iratainak államosítását. A kérdés lényegét illetően a következőket mondhatjuk. Ügy véljük nem szükséges bizonyítani, hogy az MDP és az MSZMP allampártként működött, azaz mint a „társadalom vezető ereje", „élcsapata" nem kis mértékben az államhatalom jogosítványait gyakorolta. Az Alkotmány módosításáról szóló és 1989. október 23-án kihirdetett 1989. évi XXXI. törvény hajtotta végre az állam és a párt szétválasztását, kiiktatva rendelkezései közül a munkásosztály marxistaleninista pártjának vezető szerepére utaló szakaszt. Így az MSZP-t államhatalmi jogosítványok már nem illetik meg. Ezért a pártállami korszakban létrejött MDP—MSZMP irategyütteseket nem lehet egy önmagát nem állampártinak valló párt, az MSZP kizárólagos tulajdonának tekinteni akkor sem, ha jogelőd-jogutód viszonyról van szó. Az állam és a párt szeparációját követően a vagyon részét képező iratoknak két tulajdonosa lett. A pártgyámkodástól megszabadult állam, amely végre maga láthatja el azokat a feladatokat, töltheti be azokat a funkciókat, amelyeket az állampárt részben vagy egészben elvont tőle, valamint a továbbiakban kizárólag csak pártként működő MSZP. Következésképpen az állami funkció ellátása során keletkezett iratok az állam tulajdonát képezik. Mivel az iratanyagnak az államot és az MSZP-t illető részei gyakorlatilag szétválaszthatatlanok, a Polgári Törvénykönyv hatályos szövege alapján csak közös tulajdonként foghatjuk fel az MDP—MSZMP fondokat. További kérdés: ki kezelje ezeket? Ügy gondoljuk, e fontos irategyüttesek sorsának megnyugtató és jogszerű rendezése még nem történt meg. Bikki István—Lakos János 110