Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Foki Ibolya: Zala megye levéltárának feltörése 1861-ben / 62–69. o.

pen nem reményihetünk." Ezért úgy döntenek, hogy mást nem tesznek, mint az ország összes megyéjét körlevélben értesítik a zalai önkényeskedésekről. Ezenkívül elhatározzák, hogy iminden, az ügyhöz kapcsolódó iratot betesznek a levéltárba az utókor okulására, mert — Koppány Ferenc első alispán szavaival élve —: ,,Jönni kell és jönni fog egy boldogabb idő is, amidőn az igazságnak és törvényességnek diadala is ünnepeltetni fog. Addig pedig csüggedés nélkül tűr­jünk és a törvényeknek ösvényén tántoríthatatlanul haladjunk." 18 JEGYZETEK 1 Zala Megyei Levéltár (továbbiakban: ZML) IV. 251. a. 1861. február 6-i közgyű­lési jegyzőkönyv (továbbiakban: közgy. jk.) 5. sz. 2 Az 1861-dik évi magyar országgyűlés I— III. Pest 186.1. A szavazás: III. kötet 55—64. p. 3 ZML IV. 251. a. 1861. február 6-i közgy. jk. 9. sz. 4 A helytartótanácstól 1860. novemberében a megyék főispánjaihoz érkezett utasítás értelmében a megyei kiadásokat a kincstár fedezte volna (ZML IV. 151. a. Megye­főnöki prás. 1860. XVI. B. ;1779. sz.) A megyék nagy része — köztük Zala — ezt elutasította. Ha ugyanis a tisztviselők a kincstártól kapják a fizetést, esetleg „megvásárolhatókká" válnak, ha viszont a megye kellőképpen javadalmazza őket, még inkább érdekeltekké válnak a megyei autonómia csorbítatlanságának védel­mezésében. 5 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860—61) Bp. 1967. 202. p. 6 ZML IV. 251. a. 1861. szept. 2-i közgy. jk. 2724. sz. 7 Uo. 1861. máj. 1-jei közgy. jk. 683. sz. 8 Uo. 1861. akt. 1-jei közgy. jk. 3469—3470. sz. 9 Az utolsó közgyűlést 1861. okt. 18-án tartották. 10 Az 1861. szept. 21-i levéltárfeltörésben említett cs. kir. letenyei szolgabírói hivatal iratai 1861. febr. 28-án, ill. márc. 8—9-én [ZML IV. 251. b. 1861. jún. 3-i közgy. iratok (továbbiakban: közgy. ir.) 1200. sz.], a sümegi 1861. máj. l-jén (uo. 1199. sz.), a keszthelyi 1861. márc. 11-én (uo. 1197. sz.), az alsólendvai 1861. ápr. 20-án (uo. 1861. máj. 1-jei közgy. ir. 695. sz.), a zalaegerszegi cs. kir. szolgabírói hivatal ira­tai pedig 1861. febr. 15-én (uo. 1861. márc. 5-i közgy. ir. 135. sz.) lettek átadva. A kanizsai cs. kir. szolgabírói hivatal irományainak pontos átvételi idejét nem is­merjük, de az 1861. máj. 1-jei közgyűlésen tárgyalják az ügyet. Itt megtudhatjuk, hogy a volt pacsai cs. kir. szolgabírói hivatal anyagát is ebben az időpontban Ka­nizsán tartották (ZML IV. 251. a. 1861. máj. 1-jei közgy. jk. 694. sz.) A levéltár­ban történő elhelyezésről két adatunk van: Czigány Bertalan szolgabíró az 1861, szept. 2-i közgyűlésen jelenti, hogy a letenyei iratokat 10 ládába pakolva beszál­líttatta, (uo. 1861. szept. 2-i közgy. jk. 2660. sz.) Szept. 2.1-én tehát a pénzügyőrök által oly „szorgalmasan" keresett anyagnak már mindenképpen Zalaegerszegen kellett lennie. Az alsólendvai iratok elküldéséről pedig Vasdénnyei Lajos főszol­gabíró 1861. aug. 30-án tesz írásos jelentést (ZML IV. 251. b. 1861. szept. 2-i közgy. ir. 2672. sz.) A tapolcai járás anyagáról csak annyit tudunk, hogy Vadnay Rudolf főszolgabíró az 1861. szept. 2-i közgyűlésen (2764. sz.) mutatta be az erről szóló jegyzéket. A hozzá kapcsolódó iratok elvesztek, így az átvétel és beszállítás időpontja ismeretlen. 11 Lobenvein Ferenc pénzügyőrt azzal vádolták, hogy Perlakon szándékosan agyon­lőtt egy dohánycsempészt, amiért a megyei törvényszék halálra ítélte. A kancel­lária és a helytartótanács megpróbálta úgy beállítani az esetet, hogy Lobenvein fegyvere véletlenül (vagy önvédelemből) sült el. Megkísérelték elérni az ítélet megváltoztatását, illetve az ítéletvégrehajtás elhalasztását. Miután ez nem sikerült és a megye a pénzügyőr kiadását megtagadta, egy őrnagy irányításával 3 szakasz csendőr körülvette a megyeházát, kinyitották a börtöncellát és a szó szoros értel­mében elrabolták a megye börtönéből (ZML IV. 251. b. 1861. jún. 3-i közgy. ir. 959—960. sz.) 12 A várnagy — akit ezután az események lefolyása alatt őrizetben tartottak — a továbbiakban részletesen elbeszéli a megyeház egyéb helyiségeinek (az itt lévő kápolna, a fogház, valamint ennek padlása, pincéi, a várnagy lakása, a disznóól) átkutatását. Mindezt megerősíti Koppány Ferenc első alispánnak a megyei köz­gyűléshez intézett jelentése (ZML IV. 251. b. 1861. okt. 1-jei közgy. ir. 3476. sz.) azzal a kiegészítéssel, hogy az ő hivatalos szálláshelyét is feldúlták. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom