Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - KILÁTÓ - E. Jenes Margit: A Szovjetszkije Arhivi 1987–1988-as évfolyamai / 80–83. o.

A Szovjetszkije Arhivi 1987—88-as évfolyamai A Szovjetszkije Arhivi levéltári folyóirat 1987—88. évfolyamaiban az olvasó elsősorban a nagy októberi szocialista forradalom és a lenini levéltári dekrétum 70. évfordulójával kapcsolatos cikkekben tallózhat. A haditengerészeti flotta megszervezésétől (Sz. A. 1987. 5. sz. 13. 1.) a szovjet állami apparátus kiépülésének kezdeti lépésein át (2. sz. 19. 1.) számos olyan cikket találunk, amely valamilyen formában ehhez az eseményhez kötődik. Az évfolyam szinte minden számában található írás a levéltárügyi lenini dekrétumról, jelentőségéről és hatásáról. A másik nagy kérdéskör, amellyel a Szovjetszkije Arhivi cikkei foglalkoznak, a peresztrojka és a levéltárügy kapcsolata. Az az érzés alakul ki bennünk a cikkeiket olvasva, hogy a nagypolitika jelszavai már „begyűrűztek" a levéltárak falai közé is, de igazi, mélyreható változásokat még nem Idéztek elő a szovjet levéltárügy modernizálása, szellemi felfrissítése terén. Nem hallgathatjuk el azonban azt a tényt sem, hogy egyre többen vannak, akik őszintén, kritikusan, minden lakkozás nélkül vetik fel a levéltárügy súlyos problémáit, sürgősen orvoslásra váró kérdéseit. így történt „A szocialista levéltárépítés lenini elvei — a peresztrojka és a levéltárügy tökéletesítésének alapja" című, a lenini levéltári dekrétum 70. évfordulójának szentelt össz-szövetségi tudományos konferencián, amelyet 1988. június 1—3. között tartottak Moszkvában. (1988. 5. sz. 4—12. 1.) Á tanácskozáson F. M. Vaganov, a történettudományok doktora, a Levéltári Főigazgatóság vezetője tartotta ,,A szocialista levéltárügy szervezése lenini elveinek életrevalósága" című első referátumot. Arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy a levéltári munka tervezésének színvonala egyáltalán nem felel meg a ma követelményének, hiszen csak a tervmutatók számszerű növelésére törekszik, és nem a levéltári munka minőségének jelentős javítására. Igen nagy visszhangot váltott ki beszédével V. V. Caplin, aki elmondta, hogy a dokumentumok állami tulajdonának elve és a levéltárügy centralizációja szocialista demokratizálás nélkül nem biztosítják a levéltárügy lehetőségeinek feltárását és ezzel együtt harmonikus fejlesztését. A demokratizálás nélküli központosítás adminisztratív-bürokratikus irányítási rendszerhez vezet, vagyis annak a helytelen gondolatnak a győzelméhez, hogy helyesen dönteni akár nagyobb, akár kisebb jelentőségű ügyekben csak a Levéltári Főigazgatóság tud. Ennek a nézetnek még napjainkban is igen sok híve van a levéltárákban, ez pedig a peresztrojka komoly gátjává válhat a levéltárügy terén. Kemény kritikával illette a Levéltári Főigazgatóság tanácsadó szervét, Kollégiumát is, melynek létezését szimbolikusnak nevezte. Felhívta a figyelmet arra a veszélyes jelenségre is, hogy tovább él a vezető személyek tévedhetetlenségébe vetett hit is. A demokratizmus nélküli centralizáció negatív jelensége volt 80