Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből / 49–61. o.

és Rómába követeket küldeni.

83 Nem értett viszont egyet a javaslat szövegével, hiszen egy tengeri hatalommal kötendő liga Lengyelországot hátrányos helyzetbe is hozhatta volna.

84 6. A pénzsegély A velencei tanács 1503. augusztus 5-i ülésén utasította magyarországi követét, hogy a Köztársaság és a magyar király közti pénzsegély elszámolásánál vonjon le 15 százalékot annak az összegnek a fejében, amit Ulászló a francia és az angol királyoktól kapott.

85 A fenti pénzszerzés körülményeiről az általam ismert forrásokban semmiféle utalást nem találni, valószínűleg VII. Henrik Velencén keresztül Magyarországnak utalt át bizonyos összeget a török elleni háborúra. A Köztársaság pedig az angol uralkodó pénzét beszámította az országnak adandó évi 100 ezer forintos támogatás összegébe. Hasonlóan járt el VI. Sándor pápa is. A Tízek Tanácsa már 1502-ben utasításba adta római 'követének Antonio Giustinian-nak, hogy kérje meg a pápát, írjon az angol királynak, engedje át a jubileumi pénzekből begyűjtött 10 ezer dukátot Magyarország királyának egy törökellenes hadjárat céljára.

86 A pápa válaszában tudatta a követtel, csak akkor ír a 15 ezer (sic!) dukátról, ha a magyar király nem akarja azt abból a 40 ezerből levonni, aminek fizetésére a pápa a szövetség értelmében kötelezettséget vállalt. (A pápa tehát csak 25 ezer dukátot akart fizetni az éves 40 ezres segélyből, míg a hiányzó mennyiséget VII. Henrik 15 ezer dukátja egészítette volna ki. Ulászló ezek szerint mindkét segélyre, összesen 55 ezer dukátra tartott igényt.) A 15 ezer dukát felett — folytatta a pápa — az angol uralkodónak lehetősége van még pénzt küldeni —•, amivel nagyon elégedett lenne —, de ezt is a 40 ezres segély összegébe számítaná bele VI. Sándor.

87 A 15 ezer dukátot Anglia el is küldte

88

, de ez a pénz nem növelte a magyar király bevételeit, azt a 355306 aranyat, amit Ulászló az 1500-as évek elején a törökellenes harc címén kapott, hiszen az az éves pápai segély részévé vált.

89 A magyar és a lengyel diplomácia az angol szövetség megkötése érdekében nem tett további lépéseket, hiszen a velencei—török és a magyar—török békék 1503. március 24-én, illetve február 22-én, majd azok végleges formába öntése augusztus 10-én és augusztus 20-án, a követségek útját már feleslegessé tette.

90 Az angol javaslat így csak egy történelmi érdekesség maradt.

91 JEGYZETEK 1 Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete 1501—1506. Századok 11 (1877) II. közlemény 727., 756. (a továbbiakban: Wenzel). 2 Magyar Országos Levéltár Filmtára 1615. doboz. Archivio di Stato di Venezia. Commemoriale. Libro XVIII. 167 r—v, (a továbbiakban: Commemoriale) 1501. szeptember 19., Tolna. II. Ulászló oklevelében Bachka-i Miklós nyitrai püspököt, Thelegdy Istvánt és Georgius Bohemus cubiculariust Franciaországba küldi. Kivonatát közli: A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának Oklevél-Másolatai. Első füzet. Ismerteti: Óváry Lipót, Bp., 1890. 927. sz. (a továbbiakban: Öváry) Georgius Bohemust a források és a szakirodalom sokszor más és más névvel illeti (Kropf Lajos: Anna királyné, II. Ulászló neje. Századok 29/ 1895 (696—7.) (a továbbiakban: Kropf) 1501. október 24-én, amikor a követek a török ellen adandó évi 100 ezer forintos velencei segélyből, királyuk engedélye alapián, utazásukhoz szükséges 3 ezer forintot felvették Velencében, Bácskai Miklós oklevelében, Bessen-i Györgyként említik. Az oklevél alá a következő szöveg van írva: „Ego Georgius de Bessen In Fidem premissorum manu propria sub57