Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - Bácsa Imre: A számítástechnikai adathordozók archíválása című kutatási téma zárójelentése: rövidített szöveg / 48–56. o.

leszűkíthetjük a levéltári értékű adatokat tartalmazó rendszerekre és a további feladatokat csak ezekre (kell elvégezni. 3. Számítógépes rendszerek részletes vizsgálata Azokat a rendszereiket, amelyekről az értékelés során azt állapítottuk meg, hogy tartalmaznak levéltári értékű információkat, további részletes vizsgálat­nak kell alávetni annak eldöntése érdekében, hogy archiválhatók-e. Ezt a vizs­gálatot is adatlapok segítségével célszerű elvégezni. Az ehhez a vizsgálathoz használandó adatlap elsősorban a rendszerdokumentáció adataira 'kell hogy tá­maszkodjon. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek vizsgálatára ebben a fázisban ki kell térni: — a rendszer célja, létrehozásának időpontja, — a rendszer felépítése, a hozzá tartozó file-ok leírása, — az üzemeltetés során használt — hardver és szoftver — környezet. A fenti adatok felvétele után el kell végezni az egyes file-ok fizikai vizs­gálatát is, és ennek eredményessége után lehet a rendszert archiválandónak minősíteni. Az összes feltételt kielégítő rendszerekre terjesztené ki a levéltár a felügyeletét. 4. Meta-adatbázis felállítása a felmért rendszerek adataival Nyilvánvaló, hogy a kitöltött adatlapokon szereplő információkat számító­gépen célszerű feldolgozni, ehhez azonban létre kell hozni egy adatbázist. Ez az adatbázisok és egyéb számítógépes rendszerek adatait tartalmazó ún. meta­adatbázis létrehozása az alábbi szempontok miatt fontos: — a levéltár nyomon tudja követni az egyes levéltári értékű rendszerek sor­sát, — a kutatóknak információkat tudna szolgáltatni arról, hogy mely rendsze­rekben találhatók az őt érdeklő adatok. Az adatbázis tervezésénél meg kell vizsgálni a levéltár fond- és állagnyil­vántartásához történő kapcsolódás lehetőségét, hiszen előfordulhat, hogy vala­mely számítógépes rendszerhez tartoznak olyan hagyományos iratok, melyeket a levéltár őriz. A szalagarchívumok költségigényének tervezéséhez is elenged­hetetlen, hogy felmérjük az archiválandó rendszerek számát és nagyságát. Ki­válogatva a levéltári értékű adatokat tartalmazó rendszereket, azok legfonto­sabb ismérveit nyilvántartásba véve az archiválás költségei éves szinten ter­vezhetőek lesznek. A SZAO személyi állománya, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló számítógép konfigurációja lehetővé teszi az adatbázis tervezésének megkezdését, valamint ezzel párhuzamosan elkezdődhet a gyűjtőkörébe tar­tozó szervek számítógépes rendszereinek felmérése is. 5. Adatszolgáltatás a kutatók részére A meta-adatbázis tervezése során figyelembe kell venni, hogy melyek azok az adatok, amelyek fontos támpontokat adnak arra nézve, hogy a kutatott té­mához kapcsolódó információk mely rendszerekben találhatók. A meta-adat­bázis üzemeltetéséhez elegendő egy nagy teljesítményű IBM PC/AT kompati­bilis számítógép is. Ezek a gépek — konfigurációtól függően — kb. 50 000 Ft­tól már jelenleg is kaphatóak. Ez a tény, továbbá a kiterjedt alkalmazhatósági körük (kiadványszerkesztés, nyilvántartások, statisztikai táblázatok készítése stb.) is indokolja levéltári alkalmazásukat. Bácsa Imre 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom