Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - Horváth M. Ferenc: A "népi ellenőrzés" Magyarországon, 1957–1989 / 29–40. o.

A népi ellenőrzési bizottságok iratkezelése i I Az első iratkezelési szabályzatot — mely az akkori irattározási elveknekfmindenben megfelelt — viszonylag korán, 1960-ban adta ki a KNEB elnöke, s július l-jétől alkalmazták.''

1 E szabályzat az iratokat három nagy csoportra osztotta: az általános iratkezelési szabályok alá eső, az elkülönítve kezelt (KNEBelnök és -elnökhelyettesek, személyzeti osztály, pártszervezet, Közérdekű Bejelentések Irodája) és a titkos iratok. A KNEB-nél megkülönböztetett iratkezelő szervek a következők voltaik: központi iratkezelőség, titkárság és az osztályok, valamint a központi irattár. Az iratokat sorszámosan iktatták; egy-egy iktatószám az egész ügy folyamán megmaradt. A KNEB osztályai külön is iktattak, s az iratok központi iktatóban kapott számait kiegészítették saját iktatószámaikkal. Az osztályok iratanyaga két részre oszlott: vizsgálati iratokra és „egyéb természetű levelezésire. A vizsgálati iratokat dossziékban helyezték el, melyek belső oldalán, borítóján „tartalomjegyzéket" vezettek a bennük levő dokumentumokról. Külön iktatták a bejelentéseket. A területi NEB-szervek iratai két sorozatot, általános és TÜK-iratokat képeztek.''

2 Az iratkezelési szabályzatot selejtezési ügykörjegyzék egészítette ki, mely minden bizottság részére azonos időben írta elő a selejtezést. Az iratokat megőrzési idő szerint két csoportra osztották: a 10 évnél rövidebb (2—5 év) és a 10 évig vagy annál hosszabb ideig őrzendő iratokra. Természetesen ez utóbbiba tartoztak a levéltárba adandó iratok is/'

3 Az 1962-ben kiadott „ügykezelési" szabályzat lényegesen nem módosított a már korábban kialakított iratkezelési renden, de hangsúlyozta, hogy az elkülönítve kezelt iratokat is iktatni kell, A területi NEB-szervek ezután külön iktatták a vizsgálati iratokat.

4

'

1 1968-ban központi utasítás alapján selejteztek a bizottságok, s a selejtezés után az 1963-as évvel bezárólag át is adták irataikat a levéltáraknak. Ez az elnöki utasítás tette lehetővé, hogy a „központi dokumentáció" részére kiemelhessenek iratokat, amit jelölni kellett az iktatókönyvben.

45 Tudomásunk van egy 1972-ben kiadott iratkezelési szabályzatról — melyet 1978-ban hatályon kívül helyeztek —, de ezt nem sikerült felkutatnunk.

46 Pest megyében csak 1979-től vezették be a tételes iratkezelést a népi ellenőrzési szerveknél. Ekkor már nem egységes iratkezelési szabályzatot alkalmaztak a NEB-szervek, hanem a KNEB 1978-ban kiadott mintaszabályzata alapján feltehetően minden megyében elkészítették saját szabályzatukat. A Pest megyében kiadott szabályzat előírta, hogy külön-külön iktassák az általános (A) (körlevelek, tájékoztatók, kik érők stb.) és a vizsgálati (V) iratokat, valamint a közérdekű bejelentéseket (K), a javaslatokat (J) és a panaszokat (P), melyeket az iktatószámok elé tett betűjelekkel is elláttak. Az iratokat tételszámok és alapszámok növekvő sorrendjében kellett irattározni, de tapasztalataink szerint csak nagy bizonytalansággal, következetlenül alkalmazták a tételszámokat.

47 Az f986-ban, szintén a KNEB mintaszabályzata alapján elkészített Pest megyei iratkezelési szabályzat nem tartalmazott lényeges változtatásokat. Az iratok levéltárba adásának ideje 20 évről 15 évre csökkent/'

8 Egy belső utasítás részletesen ismerteti a KNEB mellett létrehozott „Dokumentum Tár" gyűjtőkörét, mely „nem irattár, még ha egyes iratokat az operatív betekintés elősegítésére átmenetileg »irattároz«".

49 E gyűjteményben tartósan és ideiglenesen helyeztek el iratokat és kiadványokat: a KNEB működésére vonatkozó anyagokat (jogszabályok, ellenőrzési tervek, elnökségi és elnöki határozatok, KNEB éves beszámolói), nyomtatványokat (KNEB tájékoz35