Levéltári Szemle, 40. (1990)
Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - Horváth M. Ferenc: A "népi ellenőrzés" Magyarországon, 1957–1989 / 29–40. o.
a lakosság ellátását, gazdasági életét, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetét jellemző jelenségek figyelemmel kísérése. A munkabizottságok az összetettebb, a népgazdaságra vagy több ágazatra kiterjedő, vagy nagyobb számú egységnél végzett témavizsgálat irányítását végezhették. Tagjait a NÉB elnöke választotta ki, megbízatásuk a vizsgálat lezárásáig tartott. 37 A NEB-tagot közhivatalnokot megillető büntetőjogi védelem illette meg, akit igazolvánnyal és megbízólevéllel láttak el, de a hatáskörébe tartozó szerveknél megbízólevél nélkül is végezhetett vizsgálatot. Betekinthetett bármely vizsgálati anyagba és bármely szervnél folyó vizsgálatot megnézhetett. A NEBtagokat az országgyűlési képviselőkkel és <a tanácstagokkal azonos időtartamra választották. Kiválasztásuk az MSZMP, a KISZ, a szakszervezet, a népfront, az állami és a szövetkezeti szervek javaslata alapján történt meg. :í8 A népi ellenőrzési „hálózatot" az esetenként megbízott népi ellenőrök alkották. A népi ellenőrzés működése A népi ellenőrzést — a hivatali ellenőrzés revizori jellegétől eltérően — a „szocialista demokratizmus'' egyik szükséges elemének tekintették. Feladatát, mely lényeges vonásaiban működése alatt alapvetően nem változott, már a fentiekben ismertettük. A következőkben az ellenőrzés megvalósításának formáit, módszereit tárgyaljuk vázlatosan. A népi ellenőrzés egyik jellemzője a tervszerűség volt. A NEB-szervek középtávú, éves és negyedéves munkatervet készítettek, főként központi utasítás alapján, de egyedi eseteket terven felül is vizsgálhattak. A munkatervet meg kellett vitatni a párttal, a népfronttal, az ügyészséggel, valamint más állami és társadalmi szervekkel, melyet végül a bizottságot megválasztó tanács és a felettes NEB-szerv hagyott jóvá. 39 A Minisztertanács döntött a KNEB munkatervéről. Külön munkaterv alapján végezték a fegyveres erők vizsgálatát. A munkatervben rögzítették az ellenőrzési, irányítási és együttműködési feladatokat. A szervezet erősen központosított jellegét mutatja az is, hogy a felsőbb szintű szerv munkatervében szereplő ellenőrzési feladatok elvégzésére kötelezték az alsóbb szintű szerveket is. Az ellenőrzés fajtái a következők lehettek. Az átfogó, komplex témavizsgálat valamely népgazdasági ágazatra vagy fontos kérdésre irányult. Tarthattak tömeges és operatív (gyors lefolyású) témavizsgálatot is. Általános volt a vizsgálat, amennyiben az ellenőrzött szerv egészére kiterjedt; a célvizsgálatot körülhatárolt tárgykörben tartották. Egy-egy bizottság önállóan tájékozódhatott egy bizonyos témában, vagy beszámoltathatott vezetőket. Az ellenőrzések lezárása után utóvizsgálatot tarthattak. A párhuzamos ellenőrzések elkerülése végett más állami szervekkel együtt is végezhettek vizsgálatot. A vizsgálatok anyagát tájékoztatás céljából megküldte a KNEB az Országgyűlésnek vagy az illetékes tanácsnak. A NEB-szervvel azonos szintű pártbizottságot kötelező érvénnyel tájékoztatták. Bűncselekmény esetén az ügyészségnél kellett feljelentést tenni; a vizsgálatok megállapításait pedig nyilvánosságra kellett hozni/' 0 A népi ellenőrzési bizottságok kivizsgálták a közérdekű bejelentéssel és javaslattal tudomásukra hozott tényeket. 40 /' 3 34
