Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - Horváth M. Ferenc: A "népi ellenőrzés" Magyarországon, 1957–1989 / 29–40. o.

1968-ban egy ún. „kettős felelősségi" rendszer kialakítása következtében a KNEB-nek be kellett számolnia a Minisztertanácsnak és az Elnöki Tanácsnak is, a területi NEB-eknék pedig a KNEB-nek és az őket megválasztó tanácsnak, így a törvény végrehajtási rendeletében is kimondott szándék szerint olyan centralizált, felülről lefelé építkező rendszert hoztak létre, mely „központilag összefogja és irányítja a népi ellenőrzés egész szervezetét."

11 A járási tanácsok 1971-es megszűnése a népi ellenőrzési szervezet átalakítását hozta magával, de eltérően a korábbi alapelvtől, a szervezeti felépítés már nem mindenben követte a tanácsi tagozódást. Megmaradtak a járási, az összevont járási-városi NEB-ek, de ezután tagjaikat a megyei tanácsok választották. A nem járási székhelyen működő városi NEB-ek továbbra is működtek, melyeket ezután is a városi tanácsok választottak.

15 1978-ban újabb jogszabály tette lehetővé, hogy a népi ellenőrzés feladatát összevont — több járás, város, illetve járás és város — népi ellenőrzési bizottságok is elláthassák, melyek megalakításáról csak a KNEB rendelkezhetett.

10 1983-ban a KNEB elnöke adott ki utasítást a területi népi ellenőrzési bizottságok elnevezéséről és illetékességéről, mely szerint 1984. január l-jétől e szervezetek nevében a „Népi Ellenőrzési Bizottság" és a székhely neve szerepeljen.

17 1984-foen szabályozták ismét törvényi szinten a NEB-ek működését, ragaszkodva a korábbi alapelvekhez, egyúttal erősítve a népi ellenőrzés állami és társadalmi jellegét, kimondva „általános hatáskörű állami ellenőrző szervezetté" válásukat. Ezt tükrözte, hogy a KNEB elnöke a kormány tagja lett, és új feladatként véleményezhette a KNEB az állami költségvetést és zárszámadást, továbbá közreműködhetett az állami ellenőrzés összehangolásában. Csökkenteni igyekezték a felülről történő szervezeti építkezést is, mivel ezután a területi NEB-ek tisztségviselőire a fővárosi, illetve a megyei NEB-elnök tehetett javaslatot. Egy másik változás, hogy a törvény lehetővé tette a megyei NEB-^szervek közvetlen irányítása alá tartozó „városi jogú nagyközségi" NEBek létrehozását, amit a helyi állami szervek önállóságának erősödésével és a járások megszűnésével indokoltak.

18 (A szervezet változásainak összegzését lásd az 1. sz. mellékletben!) A népi ellenőrzés csúcsszerve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság volt. Élén az elnök állt, akit eleinte a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választott, majd 1971-től a kormány nevezett ki. A 2 elnökhelyettest és a 12, majd 1971től 15 vagy 17 tagot az Elnöki Tanács választotta.

19 A KNEB belső szervezetét fokozatosan építették ki az ágazatok mintájára. (Lásd a 2. sz. mellékletet!)

20 A KNEB hatásköre kiterjedt bármely állami szervre, vizsgálatot tarthatott vállalatoknál, társadalmi egyesületeknél, szövetkezeteknél, szövetkezeti vállalatoknál és ezek központjaiban, de a népi ellenőrzés 1958-ban még nem terjedt ki a fegyveres testületekre, a bíróságokra és az ügyészségekre.

21 Megállapította a népi ellenőrzés ügyrendjét és kezdeményezhette a területi NEB-tagok visszahívását.

22 1960-tól vizsgálhatta a SZOT, illetve az egyes szakszervezeték állami eszközeinek felhasználását.

23 1964-4:01 erősen korlátozott lehetőséget kapott, hogy a kormánnyal, illetve a Parlament Honvédelmi Bizottságával közösen összeállított munkaterv alapján ellenőrzést végezhessen a fegyveres erőknél.

2

'

1 1968-tól hatásköre kiterjedt a magánkisiparosokra is, de a „speciális jelleggel" bíró szervek — Minisztertanács, bíróságok, gazdasági döntőbizottság, ügyészségek — továbbra is kívül estek jogkörén.

25 Az 1979. évi hatásköri jegyzék szerint a KNEB kizárólagos hatáskörébe tartoztak a minisztériumok, a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek, valamennyi BM, HM- és IM-irányítás alá tartozó szerv, a fővárosi és a megyei tanácsok végre32