Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - Föglein Gizella: A nemzetiségi oktatás jogi szabályozása Magyarországon, 1945–1956 / 13–28. o.

Kossuth Könyvkiadó 1978. 60—61. p. Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó 1981. 33. p. 2 A népi demokratikus forradalmak elméleti és történeti kérdései. Elméleti tanácskozás 1985. október 24. Szerkesztette: Csonka Rózsa és Harsányi Iván. Budapest, 1986. Balogh Sándor hozzászólása. 389. p. 3 Galántai József: Trianon és a kisebbségvédelem. Maecenas Kiadó 1989. 229. p. 4 Szab~ó Imre: A békeszerződés és a kisebbségek. Jogászegylet! Szemle, 1947. 3. sz. 46. sz. 5 Tóth Károly Antal: A kisebbségek nemzetközi jogi helyzete. Kézirat. Állami Gorkij Könyvtár. Nemzetiségi Archívum. ISZ. 168. 10—14. p. 6 Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945—1950. Kossuth Könyvkiadó 1988. 238. p. 7 1921: XXXIII. te. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918—1945. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó—Gondolat Kiadó 1983. 98—146. p. 8 Balogh Sándor—Gergely Jenő—Izsák Lajos—Jakab Sándor—Pritz Pál—Romsics Ignác: Magyarország a XX. században. Szerkesztette: Balogh Sándor. A mellékleteket összeállította: Föglein Gizella. Kossuth Könyvkiadó 1985. 499. p. 9 „A mérvadó hazai tudományos és politikai irodalom a németeket, szlovákokat, délszlávokat (szerbeket, horvátokat, szlovénokat) és románokat tekinti nemzetiségeknek. A mai Magyarországon a cigányok etnikai csoportnak minősülnek; a zsidóságot, mint önálló csoportot elsősorban vallási közösség értelmében határozzák meg." (Joó Rudolf: Nemzeti és nemzetiségi önrendelkezés, önkormányzat, egyenjogúság. Kossuth Könyvkiadó 1984. 161. p.). 10 Amikor a nemzetiségi, kisebbségi témakört bármely oldalról is érinthetjük, óhatatlanul előbukkan a nemzetiségi hovatartozás és az anyanyelv kérdése. A nemzetiségi hovatartozás — minden külső kényszertől vagy befolyástól mentes — szabad eldöntése és vállalása minden ember elemi lelkiismereti joga, amelyből bárhová való nemzetiségi hovatartozás esetén sem származhat sem előny, sem hátrány annak viselőjére. (Tény azonban, hogy „a" történelem nem egy példát szolgáltatott ezen alapvető emberi jog korlátozására vagy akár negligálására is.) A nemzetiségi hovatartozásnál objektívebben lehet eldönteni és megállapítani az anyanyelvet, mivel ez tulajdonképpen „csak" ténykérdés. (Nem utolsósorban ezzel is összefügg, hogy a második világháború utáni népszámlálások csupán az anyanyelvvel, vagy elsősorban azzal foglalkoznak.) 11 Magyarország a XX. században ... 500. p. 12 Magyarország a XX. században . .. 501. p. 13 Az 1960. évi népszámlálás idején 175 006 főre (1,8%) „növekedett" a nem magyar anyanyelvű lakosok létszáma, ezzel a második világháború utáni legmagasabb mutatókat érve el. 1970-ben 155 862 fő (1,5%), 1980-ban pedig már csak 129 565 fő (1,2%) vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek. 14 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke Dalnoki Miklós Béla vezérezredes, az I. magyar hadsereg parancsnoka, pártonkívüli polgári politikus. 15 10 030/1945. M. E. sz. Magyar Közlöny, 1945. 164. sz. 16 Az egységes, ingyenes, nyolcosztályos általános iskolát 1945 augusztusában a 6 650/1945. M. E. sz. rendelet hívta életre. (Magyar Közlöny, 1945. 105. sz.) Az általános iskola nyolcadik osztálya 1948 őszén nyílott meg, ezzel kiépült az általános iskola minden osztálya, illetve megszűnt a polgári iskola és a korábbi rendszerű gimnázium. 17 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere Erdei Ferenc, a Nemzeti Parasztpárt balszárnyának egyik vezető alakja volt. 18 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere gr. Teleki Géza, gr. Teleki Pál egykori miniszterelnök fia, pártonkívüli, antifasiszta, polgári konzervatív politikus. 19 68 000/1945. V. K. M. sz. Magyar Közlöny, 1945. 168. sz. 20 Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Minerva kiadása. Kolozsvár, 1944. 461—463. p. Moravek Endre: A nemzetiségi iskolaügy újjászervezése. Köznevelés, 1946. 6. sz. 8—9. p. 21 Politikatörténeti Intézet Archívuma (továbbiakban: PIArch) 288 f/1958. 5. cs. 98. őe. Más adatok szerint az 1937—1938. tanévben 553 iskolában folyt nemzetiségi oktatás, közülük 419-ben német, 69-ben „délszláv", 55-ben szlovák és 10-ben román nyelvű tanítás. (Kovács Péter: Nemzetiségi kisebbségeink oktatásügyéről. Köznevelés, 1956. 16. sz. 365. p.) 22/a Csak Tolna vármegyében pl. 50, korábban kisebbségi (német) népiskolában, melyek közül 26 római katolikus, 19 evangélikus, 4 református, 1 pedig községi is26