Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - Haraszti Viktor: A Nemzeti Parasztpárt 1946. november 2–3-i nagyválasztmányi ülése és előzményei / 15–36. o.

HARASZTI VIKTOR A Nemzeti Parasztpárt 1946 november 2—3,-i nagy választmányi ülése és előzményei A Nemzeti Parasztpárt szellemi gyökereit kutatva a 30-as évek közepéig kell visszanyúlnunk, a népi írók mozgalmához.

1 Ezek az írók oroszlánrészt vállaltak a Márciusi Front'

2 létrehozásában s néhányan később, 1939. június 29-én a regényes körülmények között

11 megalakult Nemzeti Parasztpárt létrehozásában is. A párt — mivel működését a hatóságok korlátozták — a II. világháború alatt szinte illegalitásban működött, tagjai a „Szabad Szó'"' köré tömörültek s itt folytatták tevékenységüket. 1944 novemberében Erdei Ferenc a fronton átjutva Szegeden megkezdte a párt szervezését s bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkájába is.

5 Fontos volt a pártszervezés, hisz eddig nem voltak a pártnak helyi szervezetei. 1945 áprilisában átszervezték az országos vezető testületet, Veres Péter lett a párt elnöke, Kovács Imre a főtitkára, Erdei Ferenc a párt alelnöke. Erdei Ferenc a kormányban is posztot kapott: belügyminiszter lett. Ez nem használt a párt tekintélyének, hisz a politikai rendőrség miatt sok vád érte Erdeit, s így a pártot, pedig a rendőrség politikai osztálya gyakorlatilag nem tartozott a Belügyminisztérium hatáskörébe, a Kommunista Párt befolyása alatt állt.

(i Nagy lendülettel folyt a pártszervezés, így 1945 nyarára mintegy 200 000 párttaggal s az ország helységeinek felében helyi szervezettel működő országos párttá vált a Nemzeti Parasztpárt,

7 tömegbázisának alapját a szegényparasztság alkotta.* Sok helyütt — a népfrontpolitika jegyében — a Kommunista Párt segítette elő a Parasztpárt helyi szervezeteinek kialakítását/' A párt tömegbázisának kérdésében már ekkor a később állandósuló két szárny vitája zajlott. Mielőtt ezt ismertetném, egy rövid kitérőt kell tennem. A Nemzeti Parasztpártot három részre szokták osztani.

10 Az ún. baloldal (Erdei Ferenc és követői), az ún. jobboldal (Kovács Imre és követői) és az ún. centrum (Veres Péter és követői). A bal- és jobboldal meghatározás mindig viszonylagos. Mivel az ún. jobboldal nem nevezhető jobboldali irányzatúnak, ezért én ezeket a kifejezéseket nem használom. Veres Péter is erősen kérdésesnek tartja az ilyenfajta megkülönböztetést.

11 Ezért az Erdei-szárny, Kovács-szárny kifejezéseket fogom használni. A Veres Pétert követők megjelölésére a centrum kifejezést elfogadhatónak tartom. Az Erdei Ferenc-szárnyat a marxista módon gondolkodók vezették (Darvas József, Sipos Gyula, Szűcs Ferenc). Darvas József magát 1932-től kommunistának vallotta

1- s 1945 után is azon töprengett, melyik pártba lépjen be: a kommunistába vagy a parasztpártba.

1

'' Erdei Ferenc gondolkodásmódja is marxista alapon állt, elfogadta azt, hogy 1945 után csak a kommunista irányvonal és a reakció között lehet választani s így elfogadta a szocializmusnak a Kommunista Párt által képviselt formáját is.

1

* 15