Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - HÍREK - Hanyecz Imre: A Veszprém megyei helytörténeti lexikon II. kötetének vitája / 101–104. o.

A népességi információk egyik legfontosabbja a népmozgalom vizsgálata. Ebben a kérdésben a szerzők azon válaszút elé kerültek, hogy csak az állami anyakönyvezés bevezetésétől, 1895-től kövessék nyomon a népmozgalmat, vagy pedig a levéltári források alapján nyúljanak vissza az egyházi anyakönyvekhez. Végül is 1895-től az állami anyakönyvek adatait vették alapul, de jelezték hol találhatók a falu korábbi anyakönyvei. A lexikon további célja a helységnévtár -— történeti helységnévtár — elkészítése, amely az Árpád-kortól napjainkig nyomon követi a helység nevében bekövetkezett változásokat. A mohácsi vész előtti helynév adatokat Györfjy György müvéből, Csánki Dezső monográfiájából és Holub József kutatásaiból rekonstruálták, míg az azt követő időszak a levéltári adatok és a Törzskönyvbizottság irattára alapján került rendszerezésre. Nyelvész szakértő, Kiss Lajos a nyelvtudományok doktora, c. egyetemi tanár készítette el a helynév etimológiát, így a lexikonban a helységnevek magyarázata is megtalálható. A kötet régészeti, néprajzi, műemléki információi az egyes tudományos területek eredményeire támaszkodnak. Űj kutatás itt nem történt. Az 1945 utáni községi változások elsődleges forrásai a KSH által vezetett községi törzskönyvek. A Veszprém megye helytörténeti lexikona II. kötete — az I. kötet szerkezetéhez alkalmazkodva — a megye egészére vonatkozó lexikális elemzésből, és a települések betűrendes leírásából áll. Ezt' követi a megyére vonatkozó irodalom és térképanyag felsorolása. A települések leírásában az I—VlII-ig terjedő azonos tárgyköröket felölelő rovatokban foglalták össze a községek adatait. Ezek alkalmanként bővebbek az első kötet megfelelő részeinél. így a II. kötetben a népességi adatok évszázados idősorokkal jelennek meg. Kovacsics professzor emlékeztetett a kutatás során bekövetkezett változásokra, amelyek a továbbhaladás irányát nem teszik egyértelművé. 1950-ben kezdődött Veszprém és Borsod megyében a történeti megye határainak megfelelően a helytörténeti kutatás, amelynek eredményeként 1964-ben Veszprém megyében az I. kötet elkészült. A megyei vezetés azonban a történeti megyére vonatkozó információk helyett inkább a jelen területre vonatkozó megállapításokat, tényeket látott volna szívesebben. A helytörténeti kutatás az első kötet megjelenése után kiszélesedett, elkezdődött Zala, Fejér, majd Heves megye kutatása is. A veszprémi II. kötet elkészülte után az Akadémiai Kiadó a Zala megyei kötet megjelenését vállalni nem tudta a szerződés ellenére sem. Vas megyében a kutatási anyag 1974 óta a megyei levéltárban fekszik. Az alapvető gond tehát az, hogy olyan kiadót találjanak, amelyik fantáziát lát a honismereti kötetekben, és ki tudja aknázni a bennük rejlő üzleti lehetőséget. Az egész megyére vonatkozó anyag publikálása igen nagy gondot jelent, emiatt vált szükségessé a helytörténeti lexikon kivonatolt anyagát egy Történeti Helységnévtárban közreadni. Ez a kiadványsorozat a helyneveken kívül csak a közigazgatási változásokat és a 18. századtól a népességi adatokat tartalmazza. Azokban a megyékben, ahol befejeződött a kutatás és rendelkezésre áll a teljes helynévanyag, ott az Árpád-kortól kezdve közöljük a helyneveket, a közigazgatási változásokat és a népszámlálási adatokat. Más megyékben 1773 a kiindulási időpont. A vitában elsőként Kállay István szólalt fel. Megállapította, hogy Veszprém megye helytörténeti lexikonának mindkét kötete a magyar történettudomány maradandó alkotásai közé számít. Ha összehasonlítjuk a hasonló osztrák vagy német kiadványokkal, nincs ok a szégyenkezésre. Hangsúlyozta, hogy a lexikon nagy erénye az adatoknak a pillanatnyi politikai érdekektől független elemzése. Igen fontos a kötet társadalomtörténeti adatbázisa. Ezzel kapcsolatban felve102