Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - HÍREK - Bősze Sándor: Somogyi Levéltári Nap '89: Kaposvár, 1989. november 17. / 97–101. o.

elszigetelődvén az országos eseményektől, mintegy vidéki városként működött. A városháza erkélyéről a bizottsági tagok közvetlenül nyerhették legitimitásukat. Másodszor, bemutatta a bizottság belső szervezetét, funkcióját. A harmadik egységben megismerhettük az ŰFB által képviselt politikai irányvonalat, kapcsolatát más szervezetekkel, a kormányhoz való viszonyát. Végül a szomorú tényeket is hallottuk. 1959-ben monstre perben 7 embert halálra, a többieket súlyos börtönre ítélték. A Levéltár új épületében rendezett előadás-sorozatot Szécsényi Mihály levéltáros „Budapest kriminalitásának néhány vonása a II. világháború alatt és után" című referátuma zárta. Az előadó hangsúlyozta, hogy a munka elején tart, egyelőre keresi a munkamódszereket. Kutatásainak jelenlegi szakaszában a számszerű adatok tükrözik legjobban a társadalom bűnözési viszonyait. Ennek megfelelően grafikonokat vetített. Kiemelte, hogy a bűnözési statisztikai adatok sokban függnek a rendőrségi felderítés hatékonyságától, éppen ezért törekszik szociológiai eljárásokkal tökéletesíteni a továbbiakban kutatásait. Benczéné Nagy Eszter zárszava után a vendégek megtekinthették a BFL számítógépes programját. Az előadások anyagából hamarosan kötet jelenik meg a BFL gondozásában „Az ostromtól a forradalomig — Adalékok Budapest múltjából" címmel. Bencsik Zsuzsanna Somogyi Levéltári Nap '89 Kaposvár, 1989. november 17. A tizenharmadik levéltári nap közel kétszáz főnyi hallgatóságát Andrássy Antal levéltár-igazgató köszöntötte. A vitaindító előadást — Válság és kiútkeresés 1953—56 címmel Urbán Károly, a Párttörténeti Intézet osztályvezetője tartotta. Bevezetőjében röviden vázolta a történettudomány által megoldandó elméleti és gyakorlati kérdéseket, amelyeket a társadalomban és a politikai irodalomban bekövetkezett nemzedékváltás is ösztönöz. A döntő jelentőségű szovjet levéltári források hozzáférhetetlensége azonban rendkívüli módon megnehezíti az 1944 utáni történelmünk feldolgozását. A bevezető gondolatok az utóbbi években gyakran használt relatív szuverenitás fogalmán keresztül kapcsolódtak az előadás tulajdonképpeni tárgyához, az 1953. június 4-től 1956. október 23-ig terjedő időszakhoz. Az 1953. nyarán kiadott kormányprogramban meghirdetett reformpolitika egy esztendő alatt jelentős kezdeti eredményeket hozott. Nagy Imre törekvései azonban lépten-nyomon ellenállásba ütköztek, kompromisszumra kényszerültek. Ez először már 1954 tavaszán, az MDP III. kongresszusát megelőző politikai bizottsági vitában ragadható meg tényszerűen. A polémiát jelentősen befolyásolta — részleteiben még nem ismert — a szovjet vezetés által — 1953 májusában Moszkvában — javasolt politikai „szereposztás". Eszerint a Politikai Bizottságban a 97