Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - MÉRLEG - Kiss József Mihály: Havassy Péter: Heves megye középkori tisztségviselői. Eger, 1986. / 83–84. o.

HAVÁSSY PÉTES Heves megye középkori tisztségviselői Kiad. Dobó István Vármúzeum Studia Agriensia 6. Eger 1986. 88 pag. 36 kép Bizonyára nem esünk túlzásba akkor, ha azt mondjuk, hogy Magyarországon az utóbbi időben megnövekedett az érdeklődés a történelem segédtudományai, elsősorban a genealógia és a heraldika iránt. Ennek a szélesebb rétegben megnyilvánuló érdeklődésnek az említett területek művelői igyekeznek is megfelelni. Örvendetes, hogy újabban egy másik segédtudománnyal, az archontológiával foglalkozó munkák száma is gyarapodik, utalhatunk itt Fallenbüchl Zoltánnak a Mohács utáni magyar világi tisztségviselőkről, vagy éppen Köblös Józsefnek négy káptalan Hunyadi- és Jagelló-kori tagjaival foglalkozó munkájára, melyről e lap 1988-i évfolyamában jelent meg ismertetés. E sorba tartozik Havassy Péter tanulmánya is. Általánosságban is elmondhatjuk, hogy egy megyei archontológia összeállítója nincs könnyű helyzetben, hiszen az 1526 előtti oklevelek jó része elpusztult. Heves megye esetében még külön nehezíti a kutató dolgát a megyének Újvár comitatus szervezetéből való kiválásának bonyolult folyamata, melyet Györffy György közismert történeti földrajza világít meg. Bár a megye történetével több szerző is foglalkozott, olyan jellegű, ma már klasszikusnak számító megbízható feldolgozásra, mint Holub József Zala megye történetéről írott kézikönyve, melynek függelékében a fő- és alispánok, szolgabírák és alszolgabírák névsora is megtalálható, a szerző nem számíthatott. Havassy a világi archontológia egy olyan részterületének — egy megye archontológia jának — a lehetőségek szerinti legteljesebb feldolgozására vállalkozott, melyről Magyarországon a II. világháború óta nem született tanulmány. Munkája során az okmánytárak, a megye történetével foglalkozott Bártfai Szabó László-féle regesztagyűjtemény, valamint az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában és a Heves Megyei Levéltár Mohács előtti gyűjteményében található, s a megye hatósága által kibocsátott oklevelek adataira támaszkodott. A szerző az ispánok és alispánok kilétének tisztázásán túl figyelmet fordított a szolgabírák, esküdtek, várnagyok és országgyűlési követek személyére is. Ezen túlmenően, ahol lehetett tisztázta származásukat, vagyoni helyzetüket, s egymáshoz való viszonyukat is. Ezekre az összefüggésekre a tisztségviselők felsorolása előtt, mintegy bevezető szövegként világított rá. Az egyes személyek neveit forrásaiból a 'méltóságukra vonatkozó szövegkörnyezettel együtt kiemelve közölte, minden név után feltüntetve a hivatkozott adat forrását. Néhányszor azonban eltér ezektől az elvektől, amikor is az idézett forráshely nem tartalmazza az illető személy teljes közölt nevét. (Pl.: Petőcz fia Tarjáni Szinnyei Domonkos mester, Barcal fia Fogacs alispánok esetében.) A szerző közli a megyei közgyűlések és törvényszékek adatait is. A középkori Heves megye várai közül 83