Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - MÉRLEG - Kállay István: Ernő Deák: Das Städtewesen der Länder der Ungarischen Krone 1780–1918. II. Band. Ausgewählte Materialien zum Städtewesen. Wien, 1989. / 81–82. o.

ERNŐ DEÁK Das Stádtewesen der Lánder der Ungarischen Krone (1780-1918). 1L Bánd, Ausgewahlte Materialien zum Stádtewesen österreichische Akademie der Wissenschaften. Veröffentlichungen der Kommission für Wirtschafts-, Sozial- und Stadtgeschichte. II. 1—2. rész, 1040 pag. Wien, 1989. Pontosan tíz esztendő telt el azóta, hogy a szerző a magyar városügyet bemutató trilógia első kötetével jelentkezett. Erről a Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs 34. kötetében (1981) volt alkalmam ismertetést írni. örömmel üdvözöltem, hogy egy Lajtán túli történész ilyen alapos forrástanulmányok után nyúlt a kérdéshez. Az első kötet négy fejezetre oszlott: a magyarországi városok keletkezése és fejlődése, a Duna-medence földrajzi-igazgatási szempontból, a városok és városi települések minőségi csoportosítása, valamint a városok fenomenológiája. Akkori hazai terminológiánkhoz viszonyítva kétségtelenül legnagyobb érdeklődést ez utóbbi fejezet váltotta ki. 1979-ben nálunk még senki sem beszélt fenomenológiáról, különösen nem a várostörténet vonatkozásában. Deák Ernő e címszó alatt olyan kérdéseket tárgyalt, mint az egykorú városfogalom és interpretációja, a városkritériumok középkori gyökerei és újkori változásai, a jogi meghatározás korlátai, a lakosságszám, a településkép etnikai-földrajzi jegyei, a város, mint gazdasági funkciók hordozója, területi intézmények székhelye, a városok struktúrája és rangsorolása, a polgárok, a polgárság és a nemesek jogállása, a város vezetése, a városi szabadságjogok és területi érvényesülésük, városi jogcsaládok, a személynöki és tárnoki jog, a kiváltságolt mezővárosok és a városok megújítását szolgáló reformtervek, valamint a városi települések teljes listája. Mindezt a magyar várostörténet kézikönyveként is használhatjuk. A most megjelent második rész (1-—2. kötet) a szisztematikus részt tartalmazza. Az anyaggyűjtés az osztrák Stádtébuch sémája szerint történt, amely hét főkérdésen belül összesen 60 címszót tartalmaz. Ezek: a város neve, jogi jellege, területe, topográfiája, lakossága, háztartása és vagyona, valamint funkciói. A jelen munka két kötetben 198 várost tárgyal. Ebből 140 magyarországi, 35 erdélyi és 23 horvátországi-szlavóniai. Ez utóbbiakat a szerző összefoglaló táblázatokon mutatja be; az első két csoportot városonkénti bontásban (területileg Nagyalföld, Felvidék, Dunántúl és Erdély). Válaszhatárként a Duna és a Tisza folyását vette, a helynevek az 1910. évieknek felelnek meg. Fiumét Horvátország-Szlavóniához sorolta. Jogállásuk szerint megkülönböztet szabad királyi (törvényhatósági jogú) és rendezett tanácsú városokat. Ez utóbbi csoportban vannak olyan települések is, amelyek 1876—1918 között városi rangjukat elvesztették, valamint 15 olyan nagyközség, amelyek nem élveztek városi rangot. A szerzőnek ugyanis nem az volt a célja, hogy minél nagyobb számú településkört vonjon be vizsgálódásaiba, hanem bizonyos kritériumok alapján olyan összegyűjtött adatokat adni, amelyekben városi jegyek pontosan és folyamatosan felismerhetőek. Ezek haszná81