Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - KILÁTÓ - Dóka Klára: Az Archivmitteilungen 1986–1988. évi évfolyamai / 74–80. o.

egy-egy település (község vagy város) mikrotörténelmének, egy-egy család vagy személy életének fontos tanúi. Sajátos forrástípusról olvashatunk a folyóirat 1987. évi 6. számában: a Rostocki Városi Levéltár színházi plakátgyűjteményéről. A 7806 tételből álló együttes első darabja 1520-ból származik, három újabb plakát van a 18. század végéig, majd számuk 1820-tól megszaporodik. A színház-, zene- és irodalomtörténeti szempontból fontos anyagot, mint különgyűjteményt hosszú ideig kronológiai rendben tárolták, de az eltérő nagyság, különböző anyag (papír, karton) miatt az egyes darabok gyakorta károsodtak. Ezért a forma szerinti tárolásra tértek át, és a kutatást katalóguscédulák teszik lehetővé. Ezek rovatai: jelzet, cím, műfaj, szerző, színrehozó intézmény, hely, dátum, a plakát nagysága.

17 Érdekes térképtörténeti adatokat ismerhetünk meg Christa Cordshagennek az említett konferencián tartott előadásából, melyben Tilemann Stella, 16. századi térképész életútját mutatja be.

1<s Stella a század egyik legjelentősebb kartográfusa volt, aki nemcsak szűkebb pátriájáról készített rajzokat, hanem járt Bécsben, és Magyarországon is, eljutva a török határig. Élményeit útinaplójában rögzítette, melyet kb. 60 db térképpel illusztrált. Nevéhez fűződik Németország tartományonkénti részletes térképének összeállítása, ő rögzítette 14 térképlapon a mecklenburgi tartomány korabeli határait, víziutat tervezett az Elba és a Balti-tenger között a schwerini tavon keresztül, melynek részleteit több térképen és leírásban is dokumentálta. Az Állami Levéltár-igazgatóság 1987. évi konferenciáján elhangzott előadások közül érdemes megemlíteni Peter-Joachim Rakow beszámolóját, melyben a levéltárak és a helytörténeti krónikaírók kapcsolatát elemzi. E sajátos kutatói tevékenység az NDK-ban, elsősorban Sohwerin környékén — 1980 óta lendült fel. 1980-ban a kutatók 21,8%-a, 1986-ban már 33%-a volt helytörténész és egyéb amatőr kutató, általában az idősebb korosztály, a nyugdíjasok köréből. Megfelelő tájékoztatásukhoz a levéltárakban sajátos mutatókat kell készíteni, hogy az adott helységre, személyre, üzemre vonatkozó adatokat mielőbb megtalálják. A kutatóteremben közérthető formában tájékoztatókat kell elhelyezni a levéltár használatáról, jelentőségéről, a kutatómunka folyamatáról, végül meg kell oldani az elkészült krónikák archiválását, megfelelő anyagi elismerését, esetleg javaslatot téve a kiadásra is.

19 JEGYZETEK 1 Archivmitteilungen 1988. 3. szám 81. p. 2 Archivmitteilungen 1986. 3. szám 86—89. p. 3 Archivmitteilungen 1987. 3. szám 109—112. p. 4 Archivmitteilungen 1986. 4. szám 140. p. 5 Levéltári Szemle 1988. 2. szám 70. p. 6 Baumgartner, Gábrielé: Provenienzbestimmungen an Pertinenzbestánden des 17., 18. und 19. Jh. — Vorschlag zur Erarbeitung eines Hilfsmittels. Archivmitteilungen 1988. 1. szám 10—13. p. 7 Magyarországon is ekkor készültek a 45/1958. Korm. sz. rendelet értelmében a tárcaszintű selejtezési utasítások. 8 Rahmenverzeichnis für die vereinfachte Kassation typischer Schriftgutkategorien. Berlin, 1986. 150. p. 9 Hebig, Dieter: Zur Einführung des überarbelteten Rahmenverzeichnisses für die vereinfachte Kassation typischer Schriftgutkategorien. Archivmitteilungen 1987. 2. szám 59—62. 10 Rickmers, Eva: Bewertung der Grundstücksdokumentation<' aus der Zeit der Bürgerlichen Gesetzbuches. Archivmitteilungen 1988. 5. szám 162—164. p. 11 Bürgerliches Gesetzbuch. Reichsgesetzblatt 1899. 195. p. 79