Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - HÍREK - Bősze Sándor: Könyvbemutató a Somogy Megyei Levéltárban, 1989. szeptember 22. / 104–105. o.

fogva jó kapcsolatokat építettek ki a Somogy Megyei Levéltárral. A tudományos diákköri pályázatok, a szakdolgozatok és az egyetem tanárainak tudományos munkái elkészítéséhez nyújtott levéltári segítségen túl szeretnénk — konkrét feladatok megjelölésével — tovább fejleszteni az együttműködést. A levéltárosok bevonásával kívánnak tájékoztatást adni a levéltári kutatási lehetőségekről. A levéltári dolgozók segítségével ismertetnék a források felhasználásának módszereit, majd látogatásokat szerveznének a megye levéltárába. Az agrártörténeti témájú dolgozatok elkészítéséhez is levéltárosokat kérnének fel külső konzulensnek. Időszaki kiállításokat rendeznének Somogy mezőgazdaságának történetéből. A tanácskozás előadói a Mit adott a hazai történetkutatásnak a Somogy megye múltjából című évkönyv sorozat kérdésre válaszoltak. Vörös Károly, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa részletes statisztikát készítve vette számba Magyarország és a táj történetének azon korszakait melyekkel a kötetsorozat foglalkozott. Eszerint az 1526 előtti, a dualizmuskori, a két világháború közti és az 1945. utáni történeti időszakok voltak a leginkább kutatott periódusok. A referens a szisztematikus kutatást igazolandó, e'melte ki azokat a szerzőket, kik egy témában háromnál több tanulmányt adtak közre. Borsa Iván, a Magyar Országos Levéltár ny. főigazgató-helyettese az évkönyv Mohács előtti levéltári forráspublikációit vizsgálta. A húsz kötet 30 közleményében közölt oklevélkivonatok száma 1100-t tesz ki. A szerzők közül Komjáthy Miklós közreműködését emelte ki. Az általa közölt regeszták a Jagelló kori somogyi konvent által kibocsátott oklevelek alapján készültek. A levéltári évkönyv e jelentős kútfőn, kívül más középkori diplomatikai forrásszövegeket is közreadott. Borsa további lelőhely-lehetőségekre — így a családi levéltárakban, a könyvtárakban és a múzeumokban levő — oklevelek kutatására is felhívta a hallgatóság figyelmét, jelezve ennek és a korábban publikált oklevelek egyidejű számítógépes feldolgozásának lehetőségét és szükségességét is. Lakos János hozzászólásának első részében a somogyi levéltár kutatást elősegítő tevékenységét vetette össze a többi megyei levéltár hasonló munkáival. A Művelődési Minisztérium osztályvezető-helyettese ezt követően a levéltárak kiadói tevékenységét tekintette át. A megjelentetett kiadványok mennyisége szerint a kaposvári levéltár országosan a harmadik helyen áll. E helyen azonban kiemelte, „hogy a legmunkaigényesebb kiadványfajta, az évkönyv egyedül Somogyban jelent meg menetrendszerűen, minden évben, az egész országot figyelembe véve!" A „közgyűjteményi kiadványok néhány általános kérdése és a „Somogy megye múltjából" húsz kötete kapcsolatáról, mint közművelődési tevékenységről Szabó Ferenc, a Békés megyei múzeumok igazgatója beszélt. Miklós Endre, megyei szakfelügyelő tanár 20 év tanítási tanulságait szűrte le. A hat pont köré csoportosított hozzászólásában elmondta, „hogy az évkönyv a tanári felhasználás gyakoriságát tekintve a segédeszközök között a negyedik helyen áll." Előadását több, konkrét és a szerkesztő számára is megfontolandó tanári és diáki kívánság felsorolásával zárta. A távol levő Sipos Csaba helytörténész-könyvtáros „A megyei közgyűjtemények együttműködése a helyi kiadványok készítésében" című hozzászólását Puskáné Árvái Judit olvasta fel. A tudományos tanácskozást Kanyar József szerkesztői összegzése és a hozzászólásokhoz kapcsolódott reflexiói után Varga János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója elnöki zárszava fejezte be. Bősze Sándor 105