Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Kiss Mária: Az egyházi levéltárak szakfelügyeletének tapasztalatai / 3–10. o.

is el kellene végezni. (Főleg olyan levéltárakban, ahol nem szekrényekben őrzik az iratokat. Megkívánja az anyag védelme, hogy a földön, zsákokban, csomagokban tárolt iratokat kibontsák és állványra helyezzék. (Győri Püspöki Levéltár). A raktárak nyári szellőztetésére is figyelmet kell fordítani, örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt év nyarán a prímási levéltár bazilikái raktárát rendbetették, portalanították. Megváltozott a pécsi káptalani levéltár addigi rendje is. Ezek olyan munkák, amelyet minden levéltár meg tud oldani különösebb nehézség nélkül, akkor is ha erre nincs státusa. A sérült iratok, térképek restaurálása évek óta folyik, állami támogatással. A restaurálás üteme lassú, évtizedekre van szükség, hogy a rongált kötetek, iratok, oklevelek, térképek rendbetétele befejeződjék. Az Országos Levéltár restauráló műhelyének kapacitása korlátot szabott a restaurálásra kapott összegek felhasználásának, ezért az egyházi szaklevéltárak másutt keretek lehetőséget a munka elvégeztetésére (Székesfehérvár, Veszprém, Pannonhalma). A Bencés Főapátságban létesült könyvkötő műhely munkatársa papírrestaurátori képesítéssel is rendelkezik. Állami támogatással helyben megoldható lenne az apátsági levéltár iratainak restaurálása — a hártya oklevelek kivételével. Későbbiekben ezt a műhelyt kellene úgy fejleszteni és bővíteni, hogy az egyházi levéltárak restaurálási igényét kielégíthesse. Az értékes források biztonságos őrzésére fokozott figyelmet fordítanak a levéltárak. A védelem a hagyományos módszerekkel történik (védőrácsok, vastáblák felszerelése). Nem látjuk megnyugtatónak a Szombathelyi Püspöki Levéltár helyiségének biztonságát. A raktár földszinti, utcára nyíló alacsonyan fekvő ablakait mindössze díszrács védi. Két levéltárban, az Esztergomi Prímási Levéltárban (prímási palotai részleg) és a Bencés Főapátság Levéltárában riasztóberendezést szereltek fel. Nem nyújtanak biztonságot azonban a védőrácsok, ha egyes egyházi levéltárak személyi és tárgyi feltételei következtében a kutató felügyelet nélkül tartózkodik a raktár-kutatóban. Ilyen esetben az iratok védelmét a kutató becsülete garantálja. Az anyag védelme érdekében megfontolandó lenne, hogy középkori okleveleket a kutató filmen vagy fotómásolatban kapjon kézhez. Az egyházi levéltárak forrásainak megismerése a kutatóforgalom növekedését eredményezte. Helytörténetírás, egyház- és művészettörténet, műemlékvédelem, pedagógiatörténet művelése elképzelhetetlen az egyházi tulajdonban lévő iratok felhasználása nélkül. A levéltárak kutatónaplói képet adnak a kutatási témákról, és mutatják a kutatás gyakoriságát is. Van olyan egyházi levéltár, amely köré tudományos műhely alakult ki. A Pápai Református Gyűjtemény könyvtára és levéltára a helytörténet-kutatás egyik erős bázisa. Mint más levéltári munkát, úgy az iratok társadalmi hasznosítását, tudományos célra való felhasználását meghatározzák a levéltár személyi és tárgyi adottságai. Természetesen elsődleges szerepet játszik: az anyag rendezettsége, hozzáférhetősége, segédlettel való ellátottsága. A kutatási körülmények levéltáranként mások. A legideálisabb, nyugodt munkavégzést a székesfehérvári egyházmegye biztosítja kutatóinak. Külön kutatószoba található a pécsi káptalani levéltárban. A Bencés Főapátság „kinőtte" kutatóját. A következő években a levéltár költöztetésével több kutatószobát alakítanak ki. Pannonhalmán a vidékről érkező kutatók „hosszabbított" munkaidőben dolgozhatnak. Szállás és étkezési lehetőségről is gondoskodik