Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Kiss Mária: Az egyházi levéltárak szakfelügyeletének tapasztalatai / 3–10. o.

található, innét kell a kutatók részére szállítani a prímási palota kutatójába. A második emeletről csigalépcsőn, kézben hozzák-viszik az iratcsomókat, súlyos köteteket. Az anyag fizikai állapotának megóvása miatt sem érdektelen, hogy milyen módon, dobozokban, fedőlemezek között, vagy anélkül átkötve helyezik el az iratokat. Nem közömbös a raktárak állványzata, a polcok magassága, elérhetősége, de nem hanyagolható el a raktárak rendje sem. A raktárak rendjében az utóbbi években örvendetes változást tapasztalhatunk. Több helyen ugyanis a levéltár nem csupán az iratok raktárául szolgált, a használaton kívüli egyházi felszereléseket, feleslegessé vált bútorokat is itt helyezték el. Ennek felszámolása a győri káptalani és soproni társaskáptalani levéltárak kivételével megtörtént. A raktárak állapota „telített", újabb iratok átvételére alig van lehetőség. A szűkös elhelyezési viszonyok következtében előfordul, hogy hosszabb-rövidebb ideig a padlón helyezik el a begyűjtött anyagot. Csökkent a zsúfoltság a Veszprémi Püspöki Levéltárban, ahol 1988-ban a faállványokat salgó-dexion állványra cserélték ki, járószintes megoldással. Áttekinthetőbbé vált a raktár rendje, könnyebben kezelhetők az iratok és gazdaságosabb lett a hely kihasználása. Nemcsak az anyag fizikai állapotának megóvását, de a munka végzését is jelentősen befolyásolja a raktárak hőmérséklete. Ahol erre lehetőség adódik, célszerű lenne a raktárak fűtésének megoldása (esztergomi levéltár prímási palotai részlege). Kétségtelen, hogy a történeti értékek megbecsülése, védelme a megértés, jó szándék mellett anyagiakat is igényel. Az elmúlt évtizedekben az egyházaknak csekély, majdnem semmi anyagi lehetősége sem volt a levéltárak fejlesztésére, körülményeik megváltoztatására. A felgyülemlett hiányok csak fokozatosan szüntethetők meg. Lépéstartás a levéltárakkal szemben támasztott igényekkel, a modern technikával, lassú folyamat eredménye lehet. 1980-tól figyelhető meg előrehaladás, mikor állami segítséggel került sor különböző berendezések, felszerelések vásárlására, állagvédelmi intézkedések foganatosítására (restaurálás biztosítása, riasztóberendezés felszerelése Esztergomban, állványok, térképtárolók, filmleolvasó vásárlása). Gondok jelentkeznek az egyházi levéltárak személyi ellátottságánál is. Itt nemcsak az anyagiak hiánya, hanem a megfelelő személy biztosítása is gondot jelent. Paphiány miatt az egyházi funkciók ellátása is nehézséggel jár, így érthető, hogy a levéltárosi státus betöltése sem egyszerű. Különösen áll ez a r. katolikus egyház levéltáraira. A levéltárosi állást kevés kivétellel — a hagyományoknak megfelelően — egyházi személyekkel töltik be, akik egyházi teendőik ellátása mellett végzik levéltári munkájukat. A lelkészek a legjobb akarat ellenére sem tudják úgy betölteni levéltári állásukat, hogy ideálisnak nevezhetnénk. Legnehezebb a katolikus egyházi levéltárosok helyzete, hiszen egyházi tevékenységüket naponta, rendszeresen kell végezniök. A protestáns levéltárak — így a pápai református levéltár is — ahol szintén lelkészek látják el a levéltárosi munkát, kedvezőbb helyzetben vannak, mivel a lelkészek egyházi szolgálatukat nagyrészt munkaszüneti napon végzik. Főfoglalkozásban a prímási levéltár igazgatója dolgozik (világi alkalmazott), a többi levéltárnál részfoglalkozású munkatársakat foglalkoztatnak. A levéltári teendők ellátását a levéltáros egyházi elfoglaltsága befolyásolja. Van levéltár, ahol mindössze a „szintentartásra" jut idő (Pécs, Győr). Ezek a levéltárak az iratátvétel mellett a kutatók kiszolgálását tudják elvégezni. Közel 4