Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - Pandula Attila: A magyar falerisztikáról / 11–22. o.

Magyar Népköztársasági Érdemrend (I—

V. fokozat) és a Magyar Népköztársasági Érdemérem (I—

III. fokozat, 1949—1953), amely jellegét tekintve bizonyos értelemben követte a korábbi típusokat, így a magasabb fokozatokhoz ún. kisdíszítményes jelvény is járt, de a jelvények formája ötágú vörös csillag volt, középen az 1949-es államcímerrel, egyes fokozatoknál sugaras alátétdíszítéssel. Az időszak jellegzetes kitüntetése volt az Anyasági Érdemrend (I— II. fokozat) és Anyasági Érdemérem (I—

IV. fokozat, 1951—1957). Az érdemrend stilizált rendi csillag, az érdemérem kör alakú. Ugyancsak jellegzetes kitüntetésnek tekinthető a Magyar Munka Érdemrend (I—

III. fokozat) és a Magyar Munka Érdemérem 2. típusa (1949—1953). Ennek jelvénye ovális búzakalász közepén szétágazó sugarú, ötágú vörös csillagot mutat. 1953-ban megszüntették a korábbi általános érdemrendet, s megreformálták az egész kitüntetési rendszert. Ennek során megalapítottak — szovjet előképek nyomán — egy sor, ma is létező rendjelet, így a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, a Vörös Zászló Érdemrendet, a Munka Érdemrendet, a Vörös Csillag Érdemrendet. Ugyanekkor hozták létre a Szocialista Munka Hőse kitüntetést és kitüntető címet, amely azóta is az első helyen áll a magyar rendjelek, kitüntetések sorában. Ezek a kitüntetések, elnevezésükön túl, formájukban is követik a szovjet előképeket, kiegészítő motívumként esetenként megjelenik az 1949-es magyar államcímer. Ekkor alapították a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét is. Ennek jelvénye az addig fennállt Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatú insigniája lett. Hasonlóképpen kizárólag szocialista motívumkincs látható az adott korszakban adományozott emlékérmeken is. A jellegzetes példák között megemlíthető az 1954-ben alapított Magyar Partizán Emlékérem, a Dunai Vasmű Emlékérem (1951—1954), a Földalatti Vasút Emlékérem (1952), a Diósgyőri Vasmű Emlékérem (1952, ennek elnevezése 1953-tól Lenin Kohászati Művek Emlékérem), a „Komló Építéséért" Emlékérem (1952). Az 1956-tól kezdődően alapított rendjelek, kitüntetések döntő része szerves folytatását adja az addig létrehozott kitüntetéseknek, a jelleg, a motívumkincs sem nagyon változik. Az addig létező rendjeleket, kitüntetéseket ezután a Magyar Népköztársaság 1957-es címerével díszítve adományozták. Az újonnan alapított rendjelek, kitüntetések döntő része csillag formátumú, illetve az insignia fő motívumát csillag alkotja. Ezen új rendjelek elnevezésükben, jellegükben nagyobbrészt a Szovjetunióban, illetve a szocialista országokban általános kitüntetési szisztémát követik. Nem tükrözik az általános nemzetközi gyakorlatot, a magyar nemzeti hagyományokat, jelleget, s nem törekednek új formák megvalósítására, olyan motívumok alkalmazására, melyek eddig nem szerepeltek a falerisztikában. A Magyar Népköztársaság Hőse kitüntető címmel (1979) egy ötágú aranycsillag jár. Ugyancsak az ötágú csillag a fő motívuma az 1966-ban alapított Szocialista Hazáért Érdemrendnek, az 1984-ben létesített Április Negyedike Érdemrendnek, az 1957-ben alapított MunkásParaszt Hatalomért Emlékéremnek, az 1969-ben alapított Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek. Hatágú csillag szerepel a Magyar Népköztársaság Csillagrendjén (1984, I—

III. fokozat), 12 ágú csillag a Béke és Barátság Érdemrenden (1974), 16 ágú csillag a Szocialista Magyarországért Érdemrenden (1976). Némiképpen a nemzetközi gyakorlatot követte a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1956). Ennek jelvénye rendi csillag közepén a magyar nemzeti zászló. Eredetileg öt fokozata volt, ebben is a nemzetközi gyakorlathoz közelített, azonban 1963-ban megszüntették az alacsony fokozatokat (a IV—

V. fokozatokat). 1976-ban megváltoztatták az elnevezéseket, lényegében ma négy fokozata van ennek a rendjelnek. Az 1979-ben alapított Fegyverbarátságért 16