Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - Pandula Attila: A magyar falerisztikáról / 11–22. o.

Magyar Népköztársasági Érdemrend (I— V. fokozat) és a Magyar Népköztár­sasági Érdemérem (I— III. fokozat, 1949—1953), amely jellegét tekintve bizo­nyos értelemben követte a korábbi típusokat, így a magasabb fokozatokhoz ún. kisdíszítményes jelvény is járt, de a jelvények formája ötágú vörös csillag volt, középen az 1949-es államcímerrel, egyes fokozatoknál sugaras alátétdí­szítéssel. Az időszak jellegzetes kitüntetése volt az Anyasági Érdemrend (I— II. fokozat) és Anyasági Érdemérem (I— IV. fokozat, 1951—1957). Az érdem­rend stilizált rendi csillag, az érdemérem kör alakú. Ugyancsak jellegzetes kitüntetésnek tekinthető a Magyar Munka Érdemrend (I— III. fokozat) és a Magyar Munka Érdemérem 2. típusa (1949—1953). Ennek jelvénye ovális bú­zakalász közepén szétágazó sugarú, ötágú vörös csillagot mutat. 1953-ban megszüntették a korábbi általános érdemrendet, s megreformál­ták az egész kitüntetési rendszert. Ennek során megalapítottak — szovjet elő­képek nyomán — egy sor, ma is létező rendjelet, így a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, a Vörös Zászló Érdemrendet, a Munka Érdemrendet, a Vörös Csillag Érdemrendet. Ugyanekkor hozták létre a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést és kitüntető címet, amely azóta is az első helyen áll a magyar rend­jelek, kitüntetések sorában. Ezek a kitüntetések, elnevezésükön túl, formá­jukban is követik a szovjet előképeket, kiegészítő motívumként esetenként megjelenik az 1949-es magyar államcímer. Ekkor alapították a Magyar Nép­köztársaság Érdemrendjét is. Ennek jelvénye az addig fennállt Magyar Nép­köztársasági Érdemrend V. fokozatú insigniája lett. Hasonlóképpen kizárólag szocialista motívumkincs látható az adott kor­szakban adományozott emlékérmeken is. A jellegzetes példák között megem­líthető az 1954-ben alapított Magyar Partizán Emlékérem, a Dunai Vasmű Em­lékérem (1951—1954), a Földalatti Vasút Emlékérem (1952), a Diósgyőri Vasmű Emlékérem (1952, ennek elnevezése 1953-tól Lenin Kohászati Művek Emlék­érem), a „Komló Építéséért" Emlékérem (1952). Az 1956-tól kezdődően alapított rendjelek, kitüntetések döntő része szerves folytatását adja az addig létrehozott kitüntetéseknek, a jelleg, a motívumkincs sem nagyon változik. Az addig létező rendjeleket, kitüntetéseket ezután a Ma­gyar Népköztársaság 1957-es címerével díszítve adományozták. Az újonnan alapított rendjelek, kitüntetések döntő része csillag formátumú, illetve az insignia fő motívumát csillag alkotja. Ezen új rendjelek elnevezésükben, jelle­gükben nagyobbrészt a Szovjetunióban, illetve a szocialista országokban álta­lános kitüntetési szisztémát követik. Nem tükrözik az általános nemzetközi gyakorlatot, a magyar nemzeti hagyományokat, jelleget, s nem törekednek új formák megvalósítására, olyan motívumok alkalmazására, melyek eddig nem szerepeltek a falerisztikában. A Magyar Népköztársaság Hőse kitüntető cím­mel (1979) egy ötágú aranycsillag jár. Ugyancsak az ötágú csillag a fő motí­vuma az 1966-ban alapított Szocialista Hazáért Érdemrendnek, az 1984-ben létesített Április Negyedike Érdemrendnek, az 1957-ben alapított Munkás­Paraszt Hatalomért Emlékéremnek, az 1969-ben alapított Felszabadulási Ju­bileumi Emlékéremnek. Hatágú csillag szerepel a Magyar Népköztársaság Csil­lagrendjén (1984, I— III. fokozat), 12 ágú csillag a Béke és Barátság Érdem­renden (1974), 16 ágú csillag a Szocialista Magyarországért Érdemrenden (1976). Némiképpen a nemzetközi gyakorlatot követte a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1956). Ennek jelvénye rendi csillag közepén a magyar nemzeti zászló. Eredetileg öt fokozata volt, ebben is a nemzetközi gyakorlathoz köze­lített, azonban 1963-ban megszüntették az alacsony fokozatokat (a IV— V. fo­kozatokat). 1976-ban megváltoztatták az elnevezéseket, lényegében ma négy fokozata van ennek a rendjelnek. Az 1979-ben alapított Fegyverbarátságért 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom