Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A kormány és a katolikus püspöki kar 1950-es egyezményének történetéhez: dokumentumok / 46–72. o.

61 A rendek száma változóan szerepel a jegyzőkönyvben. Abszolút pontos adat aligha áll rendelkezésre, hiszen gyakran voltak változások. 62 Rákosi cinikusan leplezi az ÁVH terrorját. 63 Helyesen ecclesia militans: harcos egyház. (A jegyzőkönyvvezető a számára ismeretlen kifejezéseket és szavakat fonetikusan rögzítette.) 64 Grősz József levele megtalálható a Mindszenty-pernek a BM irattárában levő mellékletei között. 65 Rákosi arra utalt, hogy a Horthy-korszakban több ízben is ült a szegedi Csillag-börtönben. A viszonyok nem lehettek túl sanyarúak, Rákosi ottani viselt dolgairól is vannak források (pl. Vas Zoltán visszaemlékezései), önmagának is ellentmond, mert kiderül, hogy mégiscsak volt „beszélőn". 66 Grősz érsek közbenjárására a fogoly prímáshoz (akit akkor a budapesti Conti utcai fegyházban őriztek), Witz Béla kanonok mehetett be gyóntatni. Witz Béla (1892—1962) esztergomfőegyházmegyei pap, 1943-tól 1950-ig budapesti általános érseki helytartó, ekkor — nyilván ezen „incidens" miatt — lemondott. A cellákban lehallgató volt elhelyezve, így a gyónási titok sem maradhatott titok. Mindszenty mint kánonilag hivatalban levő főpásztor rendelkezett. 67 Dr. Drahos János (1884—1950) esztergomi protonotarius kanonok, hosszú esztergomi aulista pályafutás után, 1937-től 1950-ig esztergomi általános érseki helynök, ezen belül 1948-tól 1950-ig, Mindszenty letartóztatása után, érseki általános kormányzó helytartó. 1950. június 15-én halt meg, címzetes püspöki kinevezése post mortem érkezett meg. A helytartó elhunytával az esztergomi székesfőkáptalannak 8 napon belül káptalani helynököt kellett választania. 68 Helyesen Beresztóczy (korábban Bartmann) Miklós (1905—1973). Esztergomfőegyházmegyei pap, aulista karriert járt be, főként Serédi Jusztinián hercegprímás idején haladt gyorsan előre. 1939—1943. budapesti általános érseki helynök, esztergomi protonotarius kanonok, 1944-től 1947-ig a VKM I. ügyosztály főnöke, majd az Actio Catholica budapesti elnöke, később országos igazgatója. 1948 decemberében a Mindszenty-ügy kapcsán letartóztatták. 69 1949. február végén több társával elítélték a Mindszenty-perhez kapcsolódó, de külön perben. 8 hónapi fegyház letöltése után szabadult. A megegyezésre való készségét ettől kezdve „hangoztatta". Mindszenty nem tudhatott a véleményváltoztatásról, hiszen Beresztóczy is megtagadta 1950 elején az eskü letételét. így őt hozta javaslatba káptalani helynöknek. 70 A minisztertanács 1949. október 22-én kelt 4288/1949. ME. sz. rendeletére írta elő a közalkalmazottak eskütételét az alkotmányra. A kongruás papság ilyennek számított. A püspöki kar 1949. december 15-i konferenciáján tárgyalta meg a kérdést. 71 Rákosi fenyegetőzése ellenére nem tartóztatták le, hanem az 1950. augusztus l-jén induló papi békemozgalom élére került, és annak egyre befolyásosabb vezetője lett. (Esztergomi káptalani helynökként 1950. július 5-től július 18-ig működött.) Több ciklusban országgyűlési képviselő, és mint az országgyűlés egyik alelnöke hunyt el. Rákosi tárgyalási stílusában a nyílt fenyegetések a letartóztatással, bebörtönzéssel stb. fontos funkciót kaptak. 72 A VIT-ről, a budapesti Világifjúsági Találkozóról van szó, 1949. augusztus 14—28. között. Ennek egyik vidéki rendezvényén történt az incidens. 73. Ti. azt keresték a hívek, hogy az ÁVH nem viszi-e el a papokat és apácákat a rendzavarás miatt. Ez is kiprovokált eset volt, bizonyítandó az egyház reakciósságát. 74 Nyilván többesszámot kellene használni. Másutt is előfordul, hogy „szerzetesrendiét írnak a többesszám helyett. A levél nincs itt. 75 Az 1928-as statisztikáról van szó. 76 A férfi szerzetesrendek létszáma 1930-ban 1219 pap és 258 fráter, összesen 1477 fő. 1948-ban a férfi szerzetesek összlétszáma — a nyugdíjasok és novíciusok nélkül— 2429 volt. Lásd Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. 1919—1944. Bp. 1984. 360. old. és uő.: A katolikus egyház, Id. mű, 237—238. old. 77 A női rendek létszáma 1930-ban 5590 fő volt. 1948-ban hat rend adatainak hiányában a létszám 9640, de a hiányzót kalkulálva elérhette a 11 000 főt. (Források lásd előző jegyzetben.) 78 Gömbös Gyula 1932—1936 között, Sztójay Döme 1944. márciustól augusztusig, és Szálasi Ferenc 1944. október 16-tól 1945. március 28-ig volt miniszterelnök. Ehhez képest a nagy fellendülést Rákosi is 1935—1938 közé teszi, ami részint az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszussal is indokolható. De ekkor nem az említettek már vagy még a kormányfők. Rákosi a politikai hatás kedvéért „hamisított". 69