Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - MÉRLEG - Szőcs Sebestyén: Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok. Bp., 1987. / 90–94. o.

a pesti forradalom idején a fővárosban tartózkodott, tagja lett a Pest városi és a Pest megyei rendre ügyelő választmányoknak, s a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány tagjává történt kinevezéséről is Pesten értesült. (A szerző által hivatkozott jelentésben is — OL. 1848—49-es minisz:áriumi levéltár, Batthyány min. eln. iratai 1848:168 — arról olvashatunk, hogy a Pestre érkező Szemere ünnepélyes fogadására a vasútállomáson került sor, Klauzál üdvözlésére pedig az Angol királynő fogadó elé vonult az ünneplő tömeg.) Nem fogadható el az sem, amit Perényi Zsigmond ós Vay Miklós erdélyi biztosságával kapcsolatban közöl (172. oldal); Perényi feladata ugyanis elsősorban a Batthyány-kormány tájékoztatása, továbbá az unióbarát erők politikai támogatása volt, még az unió kimondása előtt; ezzel szemben Vay Miklósnak, már az unió kimondása után, az volt a feladata, hogy a magyar kormány fennhatóságának Erdélyre való kiterjesztését előkészítse, illetve az egyelőre továbbműködő erdélyi kormányszékek tevékenységét a kormány intencióinak megfelelően irányítsa. Nem felel meg a tényeknek az sem, hogy Melczer Andor hadügyi államtitkárt „a miniszterelnök a dunántúli sereghez osztotta be" (332. oldal), mivel Melczer csak ideiglenesen vette át Ottinger vezérőrnagytól a drávai sereg vezérletét, majd lemondásáig nemcsak névlegesen, ténylegesen is ellátta az államtitkári feladatokat. Nem ártott volna az sem, ha a tábori lelkészséggel kapcsolatban egynémely egyházjogi kérdést is (349. oldal és 359. oldal) tisztázott volna a szerző, hiszen ezzel is csak használhatóbbá tette volna munkáját. (Egyébként a 349. oldal 130. sz. jegyzetében említett 7960 forintnyi összeg sem ,,a bécsi hadi püspök hivatalának költsége", Czigler Ignácz tábori főlelkész a fenti összegben a felállítandó magyarországi tábori püspökség részére szükséges évi ellátmányt határozta meg. Kossuthnak a 132. sz. jegyzetben hivatkozott levele a nádorhoz természetesen ez utóbbira és nem az osztrák tábori püspökségre vonatkozott, itt tehát Sinkovics István is tévedett.) A fentiekhez hasonló hibák felsorolását lehetne még folytatni; ezek azonban, bár zavaróak, nem kérdőjelezik meg a monográfia értékét. Külön is üdvözlendő a magasabb rangú minisztériumi tisztviselők nagy munkával összeállított jegyzéke; ezt is régóta nélkülözték már a korszak iránt érdeklődők. Elírásokkal, tévedésekkel azonban itt is találkozunk, így Aulich Lajos, Baldacci Manó, Bikkesy Alajos, Csány László, Dragos János, Dubroviczky Simon, Garay János, Graenzenstein Gusztáv, Hadzsics Lázár stb. esetében. Ezeket a hibákat is érdemes lenne a kötet újabb kiadása esetén revideálni és kijavítani. Szőcs Sebestyén 94