Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - KILÁTÓ - Körmendy Lajos: A Gazette des archives 1986–1987-es évfolyamai / 81–87. o.

A Gazette des Archives 1986-1987-es évfolyamai A Gazette az 1983-as évfolyamának egy teljes számát a centralizáció-decentralizáció kérdésének szentelte.

1 Az 1986-os évfolyamban ismét bő terjedelemben foglalkoznak ezzel a témával,

2 ami jó ürügyet kínál arra, hogy bepillantást nyerjünk a Francia Levéltárosok Egyesületének életébe. Egy ilyen nagy és tekintélyes szakmai szervezet munkáját persze nem lehet leírni egy rövid recenzióban, csak arra vállalkozhatunk, hogy egy vagy néhány a közérdeklődésre számot tartható témát kiragadjunk. Ilyen lehet például az Egyesület és a Levéltári Igazgatóság közötti viszony, illetve munkamegosztás, melyek éppen a decentralizáció következtében módosultak. A decentralizálás 1983-ban indult, és két évvel később felsőbb helyen úgy határoztak, hogy — immár kellő tapasztalatokkal rendelkezvén — elvégzik a szükséges törvénymódosításokat, -kiegészítéseket. A Francia Levéltári Igazgatóság elkészítette a maga tervezetét, ill. javaslatát, és véleményezés végett megküldte a Levéltárosok Egyesületének. Az Egyesület a tapasztalatokat a területi szekcióiban rendezett viták során megtárgyalta, a leszűrt tanulságokat és javaslatokat egy bizottság összegezte, majd elkészítették a Levéltári Igazgatóság tervezetének kritikáját, illetve a maguk „ellentervét". Az 1985-ös közgyűlés ezek alapján ismét megvitatta az egész kérdéskört, majd az ezután átdolgozott ellentervezetet megküldték a Levéltári Igazgatóságnak. (A jelen recenzióban nem célunk, hogy a vitákat és a tervezeteket-ellentervezeteket ismertessük — a kívülálló számára nagyon nehezen követhető a különböző törvényekre, rendeletekre hivatkozó cikk.) Amint az a fentiekből kitűnik, a levéltári hatóság partnernek fogadja el az Egyesületet, bevonja a nagy horderejű intézkedések kidolgozásába, az pedig komolyan veszi a feladatát, és a lehető legdemokratikusabban jár el. A viszony a két szervezet között nem lehetett mindig ilyen, legalábbis ez derül ki az Egyesület 1985-ös közgyűléséről írt elnöki beszámolóból.

3 Az Egyesület felnőtt és elszakította a köldökzsinórját az Igazgatóságtól — konkrét értelemben is: kiköltözött a Nemzeti Levéltár épületéből (ami egyben otthont ad a Levéltári Igazgatóságnak is). Teljesen önállóan cselekszenek, veszik fel a kontaktust más szervezetekkel vagy állami szervekkel, indítanak kampányokat, szerveznek továbbképzéseket stb. Az elnök megítélése szerint az Igazgatóság levetkőzte a kezdeti bizalmatlanságát, már nem lát bennük vetélytársat. A Szövetség nem is kíván hatalmi ellenpólussá válni, sőt bizonyos területeken szívesen látná a LIG szerepének erősödését! (Ezt a recenzens csak megerősíteni tudja, mert az. előzőekben említett „ellenterv", illetve a hozzáfűzött kommentár többször kifogásolta, hogy a Levéltári Igazgatóság szakmai ellenőrző és irányító szerepe szinte eltűnik a tárgyalt törvénytervezetben.) 81