Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - KILÁTÓ - Ress Imre: A Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 1985–86. évi kötetei / 78–80. o.

A Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 1985-1986. évi kötetei A két vaskos kötet ezer oldalt meghaladó terjedelme felmenti a recenzenst a minden részletre kiterjedő ismertetés (kötelezettsége alól, s így az áttekintés csak a magyar vonatkozású történeti kérdéseket érintő tanulmányokra, a levéltártani közleményekre és a kutatási segédletekre terjed ki. Az 1547. évi Habsburg—török békeszerződés diplomáciai előkészítésével, valamint a német és török ratifikációs békeokmányok szövegértelmezési kérdéseivel foglalkozik Ernst D. Petritsch tanulmánya. A szerző a békeszerződés egészét negatívan értékeli, mert a béke-előkészítés során I. Ferdinánd elszalasztottá a lehetőséget a szerződésben foglaltaknál kedvezőbb feltételek kikényszerítésére. A Habsburg-diplomácia kevéssé aknázta ki V. Károly német protestáns renddk feletti győzelmének lélektani hatását és főként azt a körülményt, hogy a kezdődő perzsa háború miatt elsősorban a Portának fűződött érdeke a magyarországi béke megteremtéséhez. A kedvező külső feltételek ellenére I. Ferdinánd döntésében végeredményben a belpolitikai megfontolások domináltak. A Habsburg-uralkodó azért hajlott a török békefeltételek elfogadására, hogy csillapítsa a magyarországi trónigények makacs érvényesítése és ezáltal a török támadásokat ismételten előidéző politikája miatt elégedetlenkedő német birodalmi rendeket. A békeszerződés ily módon elismerte a szultánnak a magyar királyság egészére támasztott virtuális jogigényét, s Ferdinánd az uralma alatt maradt magyar felségterületet — évi tisztes ajándék fejében — mintegy bérbe kapta a szultántól. A tanulmány egyik bravúros filológiai teljesítménye, hogy az elszórt osztrák és török levéltári adatok mozaikjaiból rekonstruálta a békefeltételek kimunkálásában döntő szerepet játszó német portai tolmács, a bécsi születésű Mahmud bég pályafutását. — Ernst Laubach fogalomtörténeti vizsgálódása a „nemzetgyűlés" 16. századi jelentésváltozatait 'követi nyomon a német birodalmi rendi elképzelésekben és az államelméleti irodalomban. A nemzetgyűlés gondolata a lutheri reformáció nyomán kirobbant vallási ellentétek rendezésére hivatott birodalmi zsinat és a teológiai kérdésekben illetéktelennek tekintett birodalmi gyűlés mellett, mint külön intézmény merült fel. A protestáns rendek részéről kiinduló kezdeményezés nem irányult a központi hatalom korlátozására és >a rendi struktúra átalakítására, hanem a világi rendeknek az egyháziakkal való egyenjogúsítását és a protestáns—katolikus rendi egyensúly megteremtését célozta. — Ludwig Hüttl az 1684—1688. évi magyarországi török háború időszakában elemezte azt a szerteágazó diplomáciai küzdelmet, amelyet a bécsi és versailles-i udvar folytatott Miksa Emánuel bajor választófejedelem szövetségesként való megnyeréséért. A szerző óriási párizsi levéltári anyag felhasználásával azt bizonyítja, hogy a bajor választófejedelem aktív részvétele Lipót császár oldalán a magyarországi törökellenes 78