Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - KILÁTÓ - Cova, Ugo: A Trieszti Állami Levéltár (L'Archivio di Stato di Trieste) / 70–77. o.

tén, melyeket a szövetséges európai királyi udvarok vagy katonai hatóságok intéztek ellátásuk ügyében Ausztriához. A következő történelmi pillanat, amikor Fiume intézményi szempontból Trieszt fennhatósága alá került, amennyiben 'néhány évig ismét az osztrák Tengerparti Tartomány (Land) keretébe tartozott, közvetlenül a napóleoni háborúk után következett be. A franciák kiűzése után (1813) Fiumét az osztrák katonai kormány alá rendelték.

10 18114. november elején állították fel Triesztben a Cs. Kir. Tengerparti Kormányzóságot, mely illetékes volt a területén kialakított kerületekben (Kreisen): Isztriai kerület (Trieszt székhellyel), Görzi és Fiumei kerület. I. Ferenc császár parancsára 1816-ban létrehozták az Illir Királyságot, mely a többi osztrák tartománnyal együtt a Tengermellék része volt. Egyúttal a Trieszti Tengerparti Kormányzóságot alárendelték Károlyváros (Karlovac) kerületének, mely Horvátországban, a Szávától nyugatra fekszik." 1822ben Fiumét és Károlyvárost kiszakították az osztrák Tengermellékből, Fiumét részben a magyar Tengermellékhez csatolták.

12 Fiume Trieszttől való függetlenségének rövid időszakára a Cs. Kir. Tengerparti Kormányzóság (imperial-regio Governo del Litorale, 1814—11850) levéltárában nem kis mennyiségű irat található, mely a fiumei kereskedelemre és tengeri hajózásra, a kikötők fejlődésére, az iparra és a kereskedelmi utak fenntartására vonatkozik. Tudjuk azt is, hogy Fiume, kedvező helyzetét kihasználva továbbra is ápolta Magyarország és a Földközi-tenger partja közti kereskedelmi kapcsolatokat. Kevésbé jelentős és szembeötlően bürokratikus jellegű a Cs. Kir. TengerA Cs. Kir. Tengerparti Kormányzóság elnöki iratai között számos, Magyarországot közvetlenebbül érintő, az 1848—1849-es évekre vonatkozó dokumentum található. Gyakran érkeznek drámai hírek a magyarországi eseményekről, valamint a magyar forradalmárok gyanús beszivárgásáról az osztrák Tengermellékre. Előfordulnak olyan kiemelkedő személyiségek felhívásai is, mint például Kossuth Lajosé. A magyar forradalmárok lehetséges beszivárgásáról szóló hasonló hírek találhatók a Cs. Kir. Trieszti Rendőrigazgatóság (imperial-regia Direzione di Polizia di Trieste, 1814—1918) levéltári fondjának rezervált elnöki ügyirataiban. Az 11850 utáni magyarországi politikai és igazgatási helyzetről információk találhatók a Cs. Kir. Trieszti Tengerparti Helytartóság (imperialregio Luogotenenza del Litorale in Trieste, 1850—1918) levéltári fondjának elfnöki iratai között. Végül megemlékezhetünk még egy rövid időszakról, melynek során Fiume közvetlenül egy Triesztben székelő osztrák állami hivataltól függött. A Központi Tengerészeti Hatóságot (Zentral-See-Behörde) 1850-ben állították fel Triesztben a kikötői és tengeri ügyek igazgatásának ellátására. Hatásköre megszakítás nélkül kiterjedt az osztrák császárság minden tengerparti területére a Pó torkolatától a cattarói öbölig, a török Albánia határáig. Az 1867-es osztrák— magyar kiegyezés

13 és a magyar—horvát Tengerparton a Fiumei Tengerészeti Hatóság (Governo maritimo di Trieste) felállításának következményeként a magyar koronát illető partokon 1870-ben a Trieszti Tengerészeti Hatóság elvesztette területi illetékességét. A felsorolt adatok olyan levéltári és történeti-kormányzattörténeti kutatások eredményei, melyek csupán az ügyiratok néhány sorozatát igyekeztek felderíteni. Azokat a fondokat, ahol gyakrabban fordulnak elő a valamilyen módon Magyarországra vonatkozó levéltári anyagok. Trieszt különböző természetű magyarországi kapcsolataira vonatkozó információk kisebb mértékben, szórványosan a Trieszti Állami Levéltárban őrzött minden fontosabb levéltári fondban felkutathatók. Ezek elsősorban politikai, a közrendre vonatkozó, gazdasági és kereskedelmi adatok. Jelentősebb mennyiségben az osztrák uralom alatt 76