Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - DOKUMENTUM - Soós László: A Pesti Áru- és Értéktőzsde létrehozása, 1860–1864: az intézményesen ellenőrzött pesti terménypiac kialakulása / 46–56. o.

rendezett ünnepségen a Helytartótanács képviselője és Pest város főpolgármestere, valamint számos kereskedő jelenlétében Kochmeister Frigyes, a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott beszédet. A tőzsde alapításának engedélyezéséért Weisz Bernát ideiglenes bizottmányi tag és Kern Jakab, a Lloyd Társaság elnöke mondott köszönetet. A Pesti Áru- és Értéktőzsde elnökének Kochmeister Frigyest választották meg.

22 Az intézmény hivatalos megnyitásával befejeződött az ideiglenes bizottság munkája, és helyébe a tőzsde tagjai által választott „tőzsdebizottmány" lépett. A 12 főből álló testület rövid idő alatt — külön magyar és német nyelven — megkezdte az árjegyzőlap kiadását. Mivel az érdekeltek már jóval korábban azt szokták meg, hogy a Pester Lloyd közli az árfolyamokat, ezért a tőzsdei tájékoztatót csak kevesen vásárolták. A tőzsdebizottmány a kiadvány népszerűségét — 1864-ben az előfizetők tábora összesen 13 főből állt — azzal igyekezett növelni, hogy kezdetben a hatóságok és egyesületek részére ingyen küldte meg.

23 A kezdeti nehézségeket tükrözte továbbá a tagsági díj megállapítása körül kialakult vita is. Az alapító Lloyd Társaság ragaszkodott hozzá, hogy a Gabonacsarnok tagjai a tőzsdét ingyen látogathassák, így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az új intézmény a 400 mentesített tag mellett csupán 200 fizetőt tartott nyilván. Ezt az állapotot hosszú ideig fenntartani nem lehetett, mert az itt jelentkező bevételkiesést a tőzsde vezetőinek más forrásból pótolni nem sikerült. Ezért még 1864-ben módosították az alapszabályokat oly értelemben, hogy a tőzsdét a Gabonacsarnok tagjai sem látogathatták ingyen. (A tagsági díjat évi 12, a havijegyek árát 2 forintban állapították meg.)

Vt Annak ellenére, hogy a tőzsdét terhelő házbér kifizetését (évi 1000 forint) a Lloyd Társaság magára vállalta, és ezen kívül még 500 forint pénzbeli támogatást is biztosított, szükség volt arra, hogy a bevételeket növeljék. Ezt a célt szolgálta a „minőségi méréseknek" szolgáltatásként történő bevezetése. Az intézet vezetősége a Pesti Hengermalom Rt-től 640 forintért modern mérleget vásárolt, és a mérések elvégzésére egy felügyelőt („hites mérőt") alkalmazott. Egyszeri mazsolásért 1,50 forintot, ugyanazon személy árujának aznapi második méréséért pedig 75 krajcárt kértek. (A bevétel fele a felügyelőt illette meg, aki hivatala betöltése előtt esküt tett arra, hogy munkáját pontosan, részrehajlás nélkül végzi.)

1

' További bevételi forrásként szerepelt a tőzsdén letétbe helyezett pénzek után szedett „kockázati és kezelési díj", a levelek és más hivatalos iratok másolataiért szedett illeték, valamint minden olyan szolgáltatásért fizetni kellett, amely az alkalmazottak közreműködését igényelte. Mindezekkel együtt a tőzsde éves jövedelme 1864-ben alig haladta meg a 2978 forintot.

2

^ A bizottmány tagjaira várt az a feladat, hogy az intézmény működéséhez szükséges rendszabályokat 'megalkossák. Az 1865 tavaszáig tartó folyamatos munka eredményeként — az alapszabályok előírása szerint — részletesen rögzítették a látogatók jogát és kötelességét, a tőzsdei választott bíróság hatáskörét és az eljárások módjait, valamint a bíráskodás alapját képező kereskedelmi szokásjogokat.

21 A hazai kereskedőink az áru- és értékpiacot egyesítő tőzsde létrehozásával az eladók és vásárlók közötti üzletkötések szabályozott keretek között történő közvetítését és felügyeletét sikeresen megvalósították. Az új intézmény jelentősen hozzájárult Pest gazdasági centrummá válásához, valamint az egyéni kezdeményezéseknek tágabb teret biztosító liberális gazdaságpolitika időszakában, eredményesen segítette a magyarországi kapitalista fejlődés kibontakozását. 50