Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - HÍREK - Hudi József: Tanulmányi kiránduláson Szlovéniában / 99–101. o.

Tanulmányi kiránduláson Szlovéniában A Magyar Levéltárosok Egyesülete közép-dunántúli szekciójának tagjai. 1989. május 16—17-én kétnapos tanulmányi kiránduláson vettek részt Szlovéniában. A kirándulást a Zala Megyei Levéltár és a Maribori Tartományi Levéltár (Pokrajinski Arhiv Maribor) között a közelmúltban kialakult munkakapcsolat tette lehetővé. Szervezője Péter Klasinc maribori és Gyimesi Endre zalaegerszegi levéltár-igazgató volt. A Veszprém és Zala Megyei Levéltár dolgozói május 16-án kora reggel Zalaegerszegről autóbusszal indultak Lendvára. Itt csatlakozott a csoporthoz Dancs Anna, leendő tolmácsunk. Első állomásunk Ptuj, a múlt évben renovált kolostor, mely a Történelmi Levéltárnak is otthont ad. Vendéglátóink jóvoltából megismerkedhettünk a történelmi levegőjű kisváros múltjával, a vár és kolostor történetével. Sajnos, a késés miatt már nem kerülhetett sor a történeti kiállítás megtekintésére. Következő úticélunk Celje. A Városi Munkásmozgalmi Múzeum nagyelőadójában ismerkedtünk meg vendéglátóinkkal: Brane Rozinával, a ljubljanai székhellyel működő Szlovén Levéltári Egyesület titkárával (Sekretar Arhivsko drustvo Slovenije), Iván Lovrenciccsal, a ptuji Történelmi Levéltár igazgatójával (Direktor Zgodovinski Arhiv v Ptuju), Rado Vodenilzkel, az egyesület munkásmozgalom-történeti szekciója vezetőjével és Rudi Közelijei, a Celjei Történelmi Levéltár igazgatójával (Direktor Zgodovinski Arhiv v Celju). A bemutatkozások és kölcsönös üdvözlések után került sor a tudományos tanácskozásra. Gyimesi Endre ismertette a Zala Megyei Levéltár történetét, a levéltár anyagának összetételét, kiemelve azokat a forrástípusokat, amelyeket a szlovén történészek jól hasznosíthatnak a Mura-vidék históriájának feltárásához. Hangsúlyozta azt is, hogy hasznos lenne a szlovéniai és zalai kutatások összehangolása, közös kutatási terv kidolgozása. Az elnöklő Péter Klasinc is kiemelte az együttműködés szükségességét, majd ismertette a személyesen megjelenni nem tudó ljubljanai egyetemi tanár, dr* Joze Zontar előadását (A jugoszláv archivisztika helyzete és problémái), melyet a résztvevők magyar fordításban is megkaptak. Zontar előadásának első részében a jugoszláv levéltárak működésének jogi szabályozását tekintette át, majd rátért a szűkebb értelemben vett szakkérdésekre. A magyar levéltáros társadalom érdeklődésére számot tartó előadást az alábbiakban röviden ismertetem. A jugoszláv levéltárügy második világháború utáni története két fő szakaszra osztható: az 1971. évi alkotmánymódosításig központi, szövetségi szintű szabályozás érvényesült; attól kezdve viszont az egyes köztársaságok és autonóm tartományok önállóan rendelkeztek a levéltárakról. Az első, 1950. évi általános levéltári törvény, valamint a két évvel később született, s ezt kiegészítő végrehajtási utasítás az állami szervek iratainak megőrzéséről és begyűjtéséről gondoskodott. A levéltári anyag teljes körű védelme •— az 1964. évi szövetségi levéltári törvénynek köszönhetően — csak a hatvanas évek második felében valósult meg. 1971 után a köztársaságokban kétféle gyakorlat alakult ki: az egyik szerint a levéltárakat tehermentesíteni kell, s ennek érdekében csak válogatott iratanyag kerülhet levéltárba. A szakszerű szelekció természetesen a levéltáro99