Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - MÉRLEG - Füzes Miklós: Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700–1848. Kaposvár, 1988. / 84–87. o.

SZILI FERENC Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700—1848 Kaposvár, 1988. 211 pag. A török uralom alól felszabadult Dél-Dunántúl, az ezen belül is sajátságos jegyeket felmutató Somogy megye gazdasági életének újraszerveződését a mezőgazdaság és az ipar területén már feldolgozták, mely során általános értékelésig is eljutottak. A fehér foltot a kereskedelem jelentette, melynek felszámolására vállalkozott Szili Ferenc most megjelent második kötetével. A téma máig húzódó aktualitását jelzi, hogy kiadására a Balatoni Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat — kilenc más kereskedelmi vállalat és a megyei tanács művelődési osztályának támogatásával •— vállalkozott. A munka többféle értelemben is szintézisnek tekinthető. Egyrészt a szerző saját, e témában született tanulmányaira épít, de ugyanakkor a szorosabban értelmezett kereskedelem fejlődéséről számot adva a témát itt fejlesztette. Felhasználta a szakirodalom eddigi eredményeit is, de a tanulmány alapját igen alapos levéltári feltáró munka képezi, melyhez járul az értő-elemző tevékenység és nem utolsósorban a szerzőnek eddig is elismert írói vénája, az érdeklődést mindvégig fenntartó stílusa. Az áttekintéshez a hármas felépítés nyújt segítséget, amely a szerkezetben és tartalomban jelentkezik. Szerkezetileg különállónak tekinthető a megye út- és közlekedési viszonyait tárgyaló I. fejezete, a vásártartó helyek fejlődését bemutató II., valamint a kereskedelmi életet részleteiben elemző III—

XI. fejezetek. A tartalom hármasságát a házaló-, a felvásárló- és a vásárokon kialakult kereskedelem képezi, melyek társadalmilag a falusi nincsteleneket, a nagybirtokosokat, illetőleg a jobbágyokat érintette elsősorban. Az első két fejezet az infrastruktúra fejlődését adja, azt a keretet, mely nélkül a kereskedelem fejlődése elképzelhetetlen. Mindezek megvalósítására a megyék között együttműködési igény jelentkezett. A vizsgált korszak elején a megye déli részét Szigetvárnál érintő „alsó postaút" melletti vásárok a gyakoribbak. Ezekhez csatlakozik a Kaposvölgye és a Zselic a maga vásáraival. A Balaton déli partja mentén húzódó postaút környéke e tekintetben jelentéktelenebb. A központi körzet pedig tulajdonképpen kiesett a kereskedelmi forgalomból. E körzetet átszelő útvonal létrehozására csak a 19. század első évtizedeiben jelentkezett igény, illetőleg ekkor építették ki a Keszthely—Marcali— Csokonya—Hetes—Kaposvár—Gödre útvonalat. Ebben az időben kezdődött meg a makadámutak kiépítése, melynek technikai oldaláról is ismereteket nyerhetünk. Az úthálózat fejlesztése hozta meg a kereskedelmi elzárkózottság megszüntetését, a tranzitkereskedelembe való bekapcsolódás lehetőségét, állapítja meg a szerző. A gazdasági fejlődés tükreként fogja fel a vásárok és vásártartó települések számának növekedését is, bár a központi fekvésű kaposvári járás mindvé84