Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A "The American Archivist" 1987-es évfolyama / 70–75. o.

megkezdte „Alapvető kézikönyvek" című sorozatát. A két alsorozatban mára immár 21 kötet jelent meg, minden egyes kötet ma is megvehető, jegyzékük minden folyóiratszámban olvasható. Ezen időszakra már több más szakmai orgánum is állott az egyre nagyobb számban publikáló levéltárosok rendelkezésére (Prologue, Midwestern Archivist, Provenance — korábban Georgia Archive, Archivaria, Public Histórián). Történeti és könyvtáros szaklapok is rendszeresen adnak helyet levéltári vonatkozású cikkeknek, a Public Histórián, illetve a Journal of Library Administration c. folyóiratok levéltári különszámokat adtak ki. A levéltári tárgyú monográfiák száma is igen erősen emelkedett, a témák között a gyakorlati kérdések mellett immár megtaláljuk az elméletet, a számítógépesítést, a levéltártörténetet stb. A levéltári tárgyú könyvek kiadói között találni történeti társulatot, egyetemet, könyvtári-informatikai, illetve néha kereskedelmi kiadókat is. A Nemzeti Levéltár is fokozta kiadói tevékenységét. A jelen feladatai, kihívásai közül a sezrző hetet említ, s ezek mindegyikéről részletesebben is szól. A szakirodalomban a következő témákkal kell a közeljövőben behatóbban foglalkozni: 1) mi az oka, hogy a megfelelő levéltári elmélet továbbra is hiányzik; 2) a szakirodalom művelésére és szakmai kutatásra több lehetőséget kell teremteni, 3) a levéltári szakirodalom terjesztésére, támogatására erős országos szakmai-hivatali fórumot kell találni; 4) a szakma önértékelésének kérdését mielőbb meg kell vitatni; 5) tisztázni kell a fevéltárosok képzésének kérdéseit; 6) a levéltári szakmunkák kiadására megfelelő kiadót kell keresni; 7) mi az oka, hogy a levéltárosok képtelenek a szélesebb nagyközönség számára is élvezhetőén írni. Látnivaló, hogy mind a szakirodalom, mind a jövő kérdéseit illetően az ő, illetve a mi, mai magyar gondjaink között sok a hasonlóság, elképzeléseik megismerése már csupán ezért is hasznos számunkra. A 2. számban olvashatjuk Malvina B. Belekor cikkét az amerikai levéltári irodalom bibliográfiai feltártságáról (vol. 50, no. 2, 1987 tavasz, p. 243—247). Az utóbbi években erőteljes mennyiségi és minőségi fejlődést felmutató egyesült államokbeli levéltári szakirodalomban megfelelő bibliográfiai kiadványok híján mára már meglehetősen nehéz a tájékozódás. Más humán tudományok már rendelkeznek a megfelelő kurrens és retrospektív bibliográfiákkal, s 1986ban az amerikai Levéltáros Egyesület is szorgalmazta korrens, annotált levéltári szakbibliográfia kiadását, s az adatok számítógépes adatbázisban történő tárolását. Jóllehet a levéltári folyóiratok cikkeit több referáló kiadvány is figyeli, de ezeket csak saját profiljuk szempontjai szerint teszik (pl. America: History and Life, Historical Abstracts stb.). A levéltári folyóiratok gyakorta nélkülözik pl. a megfelelő indexeket. A vezető amerikai levéltári folyóiratnak, a The American Archivist-nek kumulatív indexe csali az első 30 kötetre (1928— 1967), éves szerzői s címmutatója az 1—8. kötethez, éves tárgy, szerző és címmutatója pedig csak 1982-től kezdődően van. A területi levéltári folyóiratok, illetve a washingtoni National Archives folyóirata esetében is csak részleges mutatók vannak, s azok is csupán mikrofilmen férhetők hozzá. A továbbiakban a különböző helyeken (The American Archivist, National Archives, Unesco) készült és készülő levéltári témájú bibliográfiákról, valamint egy tervezett országos levéltári információs központról olvashatni. Mivel a levéltáros szakma az Egyesült Államokban is igen kicsinek számít, hivatásos, kereskedelmi kiadókra levéltári indexek és bibliográfiák kiadásakor nem számíthatnak. Az országos információs központot a szakmán belül kell létrehozni, s a számítógépes levéltári információs adatbázis létrehozásakor is csupán a nevelés-education fogalmát szélesen értelmező, a levéltári irodalmat is szívesen 73