Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Major Zoltán László: Megjegyzések a Hajdúkerület és Bihar megye történeti helységnévtárának készítése közben felmerülő problémákról / 64–69. o.

adat a birtokosokra nézve, bizonytalan, ismeretlen volt a jogállás, ellentmondásos volt az egyházigazgatási beosztás vagy éppen a nyelvi rovathoz szükséges információ hiányzott. Ez utóbbi annál súlyosabb hiányosság, mert idegen etnikumú (román) lakosságról, sőt egy-két esetben még rutén népcsoportról is szó van. Rengeteg a vegyes lakosságú magyar—román község. Vannak olyan települések, amelyek popina (kocsma) néven szerepelnek és az egyházi összeírásokban valamelyik közeli község filiájaként tűnnek fel. Több fürdő is előfordul, például Püspökfürdője, Félixfürdö. Almaszeg község mellett pedig ott találjuk Almaszegi hutát. Vályinál található olyan falunév is, mint Kemete, amelyet szintén nem tudtunk beazonosítani, bár említett szerző azt írja, hogy a belényesi járásban van. A források közé más megyékre vonatkozóan is keveredett néhány adat, ezeket kiszűrtük. Sok probléma adódott a nevek és névvariánsok vizsgálatánál. Néhányat itt is megemlítünk: Bonlaka (Bánlaka), Czécske (Cséke), Csernohaza (Csarnóháza), Gigishin (Gyigyisen), Voien (Vojen), Lehesén (Lehecsény), Petrillen (Petrilény). A XVIII. században még olyan nevek is vannak, amelyek számunkra teljesen ismeretlenek. Pl. Szülyeste, Thirje, Szinthe, Josephaza. Azonos nevű falvakra is van adatunk, olyankor is, amikor azok szomszédos megyében helyezkednek el. Vályi leírásában például szerepel egy Árkus nevű község Bihar megyében, mely „magyar és oláh falu", de feltüntet egy másik Árkust is Szabolcs megyében, amelyik magyar falu. Érdekes ellentmondás az olyan is — ennél a községnél, de több más esetben is —, hogy a Tabella Locorum a római katolikusokat az Aradi püspökséghez tartozónak írja, míg a Pfarrtopographie a Nagyváradi püspökséghez sorolja. Az ellentmondást úgy kíséreltük meg feloldani, hogy a Pfarrtopographie filiákat feltüntető xeroxozott másolatát vettük alapul. Gazdagok a névvariánsok is. Említett község esetében Árkus — Lipszkynél, a népszámlálás adatában, a birtokos-összeírásban, Bihar megye térképén és a megye járási térképein; Arcus — a római és görögkatolikus összeírásokban; Arkusch — Korabinszkynél; Árkus — Vályinál, a Lexikon Locorumban, a Tabella Locorumban és a görögkeleti összeírásban. A Tabella Locorumban egy másik névalakja is van — Arkuss, sőt egy harmadik is — Arkis, míg Lipszkynél a másik névalak szintén Arkis. Gyakoriak a névösszetételek, ráadásul hol előtagként, hol utótagként szerepel a kérdéses helységnév. Bessenyőtelek — Bihar megye térképén, Keresbessenyő — a birtokos összeírásban, Bessenyeu — a Tabella Locorumban, Bessenyő — ugyanitt, végül Besenyő —• Lipszkynél, Vályinál és a római katolikus összeírásokban. A névalakok egy része nem magyar helyesírás szerinti. Alsóderna község magyar nevei mellett például a következő névalakokat találjuk: Vályinál — Dernisore de Szűz, a Tabella Locorumban — Dernisor de Zsosz. Nyimojesd idegen nemzetiségű község Vajda falva néven is szerepel, ugyanakkor Vajda, illetve Vajdafalva, mint különálló község is feltűnik a forrásokban. Bizonyos névalakoknál speciális alakú ékezetet kellett használnunk a törzslapon az idegen hangalakok írásánál. Ezeket az ékezeteket piros színnel jelöltük. Korántsem akarunk nyelvészeti fejtegetésekbe bocsátkozni, de munkánk során nagy számban merültek fel az említett kérdések a névvariánsok írásának során és ezeket is jeleznünk kellett. Még mindig a nevek világánál maradva van néhány megjegyzésünk. Három névalakban is szerepel némelyik község, például: Adony, Ér-Adony, Tisza-Adony. Kétféle megjelölés: Borstelek, Borostelek. Bizonytalannak tűnik a Fencs, Fenes vagy Feneres azonosítás is. Fancsika nevénél is hasonló a probléma. A földrajzi szempontból több helyen előforduló prédium Ér-Fáncsika néven is szerepel. A Guszár—Huszár, Herág— Merág, Hidastelek—Hollód, Korrui—Koroj, Markuszék—Márkaszék—Szék, Mi67