Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Hargittai Emil: Katonai egyházi szervezetek iratanyaga a Hadtörténelmi Levéltárban / 32–43. o.

•— a hadtest vezető lelkészéhez az ezredlelkészek és az egészségügyi intézetek lelkészei tartoztak; b) a hátországban — a tábori püspökhöz tartoztak közvetlenül a honvédkerületek vezető lelkészei és a nevelőintézeti lelkészek, — a honvédkerület vezető lelkészéhez pedig az egészségügyi intézetek lelkészei. (A vezető lelkészek irányítása alatt, a katonai szervezet(ek) tábori lelkészeiénél, beosztott vagy kisegítő lelkészek is voltak.) A második világháború végső időszakában a tábori lelkészek és a lelkészi szolgálat egy része Nyugatra települt, követve csapattestét. Ez alól kivétel volt a protestáns tábori püspökség (csak a minisztériumi szerv), amely 1944. október 15-én felfüggesztette működését. A kitelepült tábori papok lelkészi tevékenységüket a nyugati helyőrségekben hazajövetelükig folytatták. Az is megtörtént, hogy esedékes jelentéseiket — 1945—1946-ban — a demokratikus honvédség illetékes szervének küldték meg. A demokratikus honvédség megalakulásakor a tábori lelkészetet is újjászervezték. Irányítószervei 1945 januárjában a Honvédelmi Minisztérium VII. (nevelői) csoportjához, majd ugyanez év márciusától megszűntükig a HM Elnökséghez tartoztak. A római katolikus tábori püspökség vezetését, ideiglenes megbízással, lelkész vezérőrnagy (tehát nem püspök), a protestáns tábori püspökséget pedig az 1944-ben működését ideiglenesen felfüggesztő tábori püspök vette át. 1945 augusztusában a HM megszervezte az izraelita lelkészetet is, egyben az eddig használt megnevezéseket „Magyar Honvédelmi Minisztérium .. . (római katolikus, protestáns, izraelita) lelkészi osztályá"~ra változtatta. A lelkészi osztályok leginkább humanitárius ügyekkel foglalkoztak. A csapatoknál 1945—1946. években említhető egyre gyengülő hitélet, de csak ott, ahol a lelkészi helyek fel voltak töltve. A szervezési változásokkal a lelkészek száma állandóan csökkent, mígnem az 1951. évi őszi hadseregszervezéssel a katonai lelkészi szolgálat teljes szervezete megszűnt. * # * A katonai egyházi szervezetek felállítását és működését egyházi és állami (katonai) rendeletek szabályozták. Az egyházi jogforrásokat a következők alkották: — a katonai lelkészet a rendes egyházmegyei kormányzat alól kivételt (exemptio) képezett, amit csak a pápa engedélyezhetett. Ezt a kivételes helyzetet legrészletesebben VI. Pius pápa 1778. évi október 12-én kelt, az osztrák.—• magyar hadsereg részére adott breveje szabályozta, amely a IX. Pius által kiadott kiegészítéssel együtt érvényben volt az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásáig, illetve az apostoli tábori helynökség megszűnéséig; — a katonai lelkipásztorok papi működésére, kötelességeikre, általában az egyházi viszonyaikra a közönséges egyházjogi kánonok, saját egyházmegyéik rendeletei, a szerzeteseknek pedig saját szerzetesrendjük szabályai voltak mérvadók; — az általános egyházjogtól való eltéréseket az idézett breven kívül, az apostoli tábori helyettes részére adott pápai felhatalmazások (facultates ad septennium duraturae), valamint az apostoli tábori helyettes, vagy saját megyéspüspökük által a katonai lelkészeknek kiadott joghatósági végzések, felhatal37