Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Kovács Béla: A Heves Megyei Levéltár új épületegyüttesének kialakítása / 22–31. o.

KOVÁCS BÉLA A Heves Megyei Levéltár új épületegyüttesének kialakítása 1. Előzmények A Heves Megyei Levéltár 1929-ben a régi vármegyeháza, ma a megyei tanács udvarában álló, a XVIII. században épített, majd a XIX. században újabb emeleti traktussal bővített vármegyei börtön egy részében kapott helyet. A négyszintes épület földszintjén sötét, nyirkos, pincejellegű helyiségek voltak, a három másik szint nagyméretű közös börtöncellái, illetve a két traktus magasságú kápolna már elfogadható raktáraknak bizonyultak. Igaz ugyan, hogy az épületet csak folyamatosan tudta birtokba venni a levéltár, mert az 1950-es évekig lakások és más célra szolgáló raktárak is voltak benne. 1971-ben már teljesen a levéltár használta, és a megyei tanács központi épületében a XVIII. században levéltárnak kialakított két nagyméretű helyiség is birtokunkban volt. Ekkor mintegy 650 négyzetméter alapterületen, 3 irodában és 23 raktárban a 2620 fm iratanyag már minden állványt betöltött, sőt az anyag egy részét a földön kellett tárolni. Az iratokat fraktúr és normál csomókba kötegelve régi faállványokon helyezték el. A raktárakat fűteni nem lehetett. 1972-ben a megyei tanács elnökhelyettesének és a művelődési osztály vezetőjének előterjesztettük távlati elképzeléseinket. Ennek lényege az volt, hogy megkezdenénk a raktárak célszerűbb kialakítását úgy, hogy az egyes helyiségekbe utólagosan beépített válaszfalakat kibontjuk és így célszerűbb módon több Dexion—Salgó állványt tudunk az elbontott fapolcok helyett beépíteni. Az iratanyagot dobozolni kezdjük, s fondfőcsoportok szerint, eszmei rendben helyezzük el azt, raktáraink sorrendjében. Tervünket fenntartónk is helyesnek tartotta. ígéretet kaptunk arra, hogy az átalakítási munkákra pótelőirányzatot biztosítanak, illetve költségvetésünk összegét folyamatosan növelni fogják. Bár elképzelésünk szerint több száz polcfolyóméter növekedésre számíthattunk, de tudtuk azt is, hogy hosszabb távon így nem lehet megoldani raktározási gondjainkat. Ezért megbíztak bennünket, hogy keressünk olyan épületet, amelyet raktárnak lehetne berendezni, s így két épületben hosszabb időre is megteremthetnénk intézményünk működésének alapvető feltételeit. Megkezdtük az átalakítási munkákat és keresni kezdtük a számunkra alkalmas épületet is. Szerencsénk volt, mert a Heves Megyei Nyomda Vállalat már építette új telephelyét, és régi épülete — amelynek egy része a XVIII. században épült, majd a múlt század végétől folyamatosan bővítették — alkalmasnak látszott arra, hogy célszerű átalakítás után használatba vegyük. A kezelői jog átadásáért 3 millió forintot kértek. 22