Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - MÉRLEG - Kárpáti Andrásné: Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban. Gyula, 1986. / 91–92. o.

dést találunk nyitottnak: az összeírások eredeti példányainak számszaki pontosságát. A szerző nem nyilatkozik arról a kérdésről, hogy mennyire fogadhatók el ezek hitelesnek. A II. rész az egyes települések részletes adatait tartalmazza, egységes szerkezeti bontásban. Itt is követi a már korábban alkalmazott módszerét: az egyéb összeírások (népesség- és dicalis összeírások) adatait egybeveti az 1828-as öszszeírás adataival. Az egyes helységeknél, ahol szükségesnek látta, kiegészítő adatokat is közölt. Az összeírás idején a Békés megyéhez tartozó települések száma 22 volt. A szerző viszont arra is vállalkozott, hogy az 1950-ben Békéshez csatolt települések idevonatkozó adatait is feldolgozza; a volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar megyék átcsatolt részeiről van szó. Ezzel további 16 település és Csongrád megyei puszták adatai is feldolgozásra kerültek. Példaként kiemeljük Békés mezővárost. A szerző először a népességre vonatkozó összeírások adatait közli. Egybeveti az 1786/87. évi népszámlálás, az 1817. és 1828/29. évi népösszeírások, az 1827/28. évi dicalis, és végül az 1828. évi regnicoláris összeírás adatait, melyek jól tükrözik a város fejlődését. Kiemelhető a házak számának változása (1786/ 87-ben 1142, 1828-ban már 2122 ház volt a mezővárosban. A népesség 1786/87 és 1817 között csaknem megduplázódott. Ezután megtaláljuk a háztartások és a háztartásfők számbavételét, majd azokat az adatokat, melyek tartalmazzák az összeírás alól személyükben mentes, de vagyonuk és háztartásuk alapján összeírásra kötelezettek adatait, végül a háztartásokban élőket (testvérek, fiúk, szolgák és szolgálólányok). Ezt követően részletezi a háztartásfők földhöz való viszonyát. Bemutatja külön a telkek, rétek, szőlők nagyságát és a birtokosok jogállását. Majd az egy telkes jobbágyra jutó haszon- és igavonó állatokat sorolja fel az állatok fajtája és kora szerint, az igavonó állatoknál a szántóföld nagyságát is megadva. Mindezek után az egész települést érintő észrevételeket olvashatjuk. Az 1828. évi összeírásnak (mivel egységes) ez a része kiemelten fontos. Az adott pillanatban bemutatja a város társadalmi és gazdasági helyzetét. A szerző elhagyva a táblázatokat, itt mutatja be a kézműipart, kereskedelmet, a malmokat, a település bevételi lehetőségeit, és a gazdálkodás nehézségeit, negatív tényezőit. Figyelemre méltóak a kiegészítő adatok, melyek részben a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásokat igazolják, és egyben kibővítik a Békés Megyei Levéltárban talált források adatbázisát is. Az összeírás korabeli nyelvezete latin volt. A kutathatóság megkönnyítésére — az összeállító jóvoltából — az egyes mesterségek latin—magyar nyelvű közlését éppúgy megtaláljuk, mint az előforduló mértékegységeket. Az összeírásban szereplő, ritkán előforduló fogalmakra külön egységben kapunk magyarázatot. A szerző figyelme arra is kiterjedt, hogy közölje az 1828. évi regnicoláris összeírással kapcsolatos, eddig megjelent művek bibliográfiáját. Jók az illusztrációként közölt képek és térképek. A kötet jól áttekinthető szerkezete a szerkesztők igen gondos munkáját is dicséri. A táblázatok egyértelműek, a szöveges részek jól illeszkednek, segítik az olvasót a tájékozódásban. összességében igen gazdag forrásanyag közzétételével gyarapodott a hazai történetírás; örömmel ajánljuk a kötetet minden érdeklődőnek. Kárpáti Andrásné 92