Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - KILÁTÓ - Kollega Tarsoly István: Finnország levéltáros szemmel / 74–79. o.

noktól kapott speciális anyakönyvi adatbázis-kezelő programmal használhatóvá, kutathatóvá teszik. A mikkeli levéltárat jelölték ki egy új reprográfiai műhely és a biztonsági mikrofilmek központi raktárának elhelyezésére. A tervek szerint az építési munkálatokat 1988 szeptemberében kezdik el, s a 2000 folyóméternyi raktári helyű, sziklába épített raktárát 1989 nyarára (!) tervezik megépíteni, számomra példátlan gyorsasággal. Ezt követően 1991—92-ben tervezik létrehozni a központi reprográfiai műhelyt, melyhez újabb raktárakat és kutatótermet is fognak építeni. Mikkeli városát I. Miklós orosz cár 1838. március 7-én alapította. A „város" lakóinak száma ekkor mindössze 63 volt. A városi pénzügyi iratok sorozata 1840-től találhatók meg a Mikkeli Városi Levéltárban. A levéltár gyakorlatilag irattárként is funkcionál, mivel ide szállítják a 3 évnél idősebb városi iratokat, s az iratkezeléssel kapcsolatos irattári teendőket is itt bonyolítják. Mikkeli harmadik levéltára a Központi Gazdasági Levéltár, amely országos hatáskörű intézmény. Tevékenységükért a vállalatoknak fizetniük kell, bár a levéltár igazgatója. Matti Lakio hangsúlyozta, hogy szolgáltatásukat profitmentesen végzik. A levéltár elvállalja a cégek iratainak rendezését, selejtezését, feldolgozását és raktárában való elhelyezését. E feladatok minél tökéletesebb ellátására gyűjtik a gazdaságtörténeti témájú könyveket és cikkeket. Önkéntes adatszolgáltatás alapján országos regisztert állítanak össze számítógép segítségével a gazdasági szervezetek iratairól, mely nyomtatásban is megjelenik. A kétkötetesre tervezett mű első kötete 1987-ben jelent meg, mely az Országos Levéltár a tartományi és városi levéltárak, nagyobb könyvtárak és gyűjtemények anyagában lévő gazdasági iratokat foglalja magába. A levéltár 808 helyre küldött szét kérdőívet. Az 528 visszaérkezett anyagban 2512 gazdasági szerv fondja szerepel. A kérdőíven az alábbi kérdőpontokra kellett választ adni, illetve kitölteni: 1. Azonosító kód. Az első két szám az iparágat, az azt követők pedig egyszerű alfabetikus rendű sorszámot jelölnek. 2. A vállalat, cég neve. 3. Az iparág megnevezése. (16 iparágra osztották fel a finn gazdaságot.) 4. A tartomány megnevezése, ahol a vállalat tevékenykedett. 5. A vállalat székhelye. 6. Az iratanyag terjedelme. 7. Évkor. 8. Az iratanyag őrzési helye. A közeljövőben megjelenő második kötetben — ugyanazzal a gyűjtési módszerrel — a vállalatoknál lévő iratokat fogják összeírni. Finnországi tartózkodásom utolsó napján a finn kollégák felkérésére az Országos Levéltárban a magyar levéltárügy általános kérdéseiről tartottam előadást. Jóleső érzéssel tapasztaltam a finn levéltárosok érdeklődését, mely nemcsak a nagyszámú megjelenésükben, hanem az előadás utáni kérdésfeltevésekben is megnyilvánult. 78