Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - KILÁTÓ - Kollega Tarsoly István: Finnország levéltáros szemmel / 74–79. o.

tek. Itt jegyzem meg, hogy az osztály, melyet Pirkko Rastas asszony vezet, összesen kilenc fővel dolgozik, s köztük csak ketten: Antti Harava számítástechnikai szakember és Manu Herna levéltáros foglalkozik behatóbban a géppel olvasható iratok archiválásának kérdésével. A levéltári anyag a Kutatási Osztály kezelésében van. Az osztály feladata az iratok átvétele a hivataloktól, magánszemélyektől és különböző társaságoktól, az iratok őrzése, kutathatóvá tétele, segédletekkel való ellátása, az őrzött anyaggal kapcsolatos kiadványkészítés, valamint a hivatalos célú megkeresések megválaszolása és az azokhoz szükséges kutatás lebonyolítása. Az Országos Levéltár anyaga mintegy 37 ezer polcfolyóméter. A legrégibb oklevelük egy 1316-ból származó menlevél, melyet Birger svéd király adott ki karéliai asszonyok részére. A legrégibb folyamatos sorozatot az 1537-ben kezdődő számadások képezik. A levéltár gyűjtőköre kiterjed a központi kormányzat, a legfelsőbb bíróság és a helsinki kerület helyi hatóságainak irataira (Helsinki városának külön levéltára van). A külügyi és honvédelmi minisztériumok önálló levéltárakat állítottak fel, melyek nem tartoznak az Országos Levéltár hatáskörébe. Az Országos Levéltár legfontosabb irategységei a következők: — Számadások 1537—1808 — Az 1809 előtti katonai levéltár — Bírósági jegyzőkönyvek a 17. század elejétől kezdődően. — „Öld Finland" levéltára. Régi Finnországnak azt a kelet-finn területet nevezik, amelyről 1721-ben Svédország lemondott Oroszország javára, majd 1812-ben, miután Finnország Finn Nagyhercegség címen Oroszország részévé vált, ez a terület ismét közvetlen finn fennhatóság alá került. Az irategyüttes tehát az 1721 és 1812 közötti időszak közigazgatásának iratait foglalja magába. — A Szentpétervárott székelő Finn Államtitkárság és a Főkormányzói Kancellária. E két hivatalnak volt a feladata az orosz és a finn közigazgatás közötti kapcsolat fenntartása. (1809—1918) — Szenátus Levéltára 1809—1918 — Államtanács Levéltára 1918-tól — Legfelsőbb Bíróság Levéltára 1918-tól — Testületek levéltárai a 19. század elejétől kezdődően — Uusimaa tartomány (Helsinki körzete) helyi hatóságainak levéltára — 116 ezer térképből álló térképgyűjtemény (a Turkuban és Mikkeliben őrzött hasonló ilyen gyűjtemény után darabszámot tekintve ez csak a harmadik) — 1500 irategységből álló családi és magánlevéltári gyűjtemény Az osztály feladatai közé tartozik a levéltári anyag feldolgozása, kutathatóvá tétele. Jelenleg két nagyobb volumenű, számítógépes anyagfeldolgozást végeznek. A 17. század elejétől kezdődő, mintegy három iratfolyóméternyi törvényszéki jegyzőkönyvek feldolgozása az egyik, melyet volt alkalmam részletesebben is tanulmányozni. A jegyzőkönyvek időrendi sorrendben tartalmazzák a turkui törvényszéken lefolyt pereket, melyek jórészt az alsófokú bíróságokról, fellebbezés miatt idekerült ügyek. A számítógépbe a következő adatokat táplálják be: levéltári jelzet, tárgyalási ülés sorszáma, a kötet oldalszáma, a peres felek és a perben részt vettek nevei, helységnevek, dátum, a per fajtája, a per tárgyát képező jószág és annak ára. A program hely-, név-, idő- és tárgymutatót is tartalmaz, aminek segítségével könnyen vissza lehet keresni bármely adatot. A szövegben található finn szavakról listát készítenek, melyet megküldenek a Nyelvtudományi Intézetnek. A teljes állomány adatbevitelét három év alatt kívánják megvalósítani. 75