Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: Arcok a magyar levéltárakból: beszélgetés Borsa Ivánnal / 58–66. o.

Arcok a magyar levéltárakból Beszélgetés Borsa Ivánnal A magyar levéltárügy 1950 utáni történetének egyik meghatározó személyisége. Volt a szakmai irányítás operatív vezetője, nemzetközi levéltári tárgyalásokon Magyarország képviselője, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese, filmtárának fejlesztője, a nemzetközi levéltári élet komoly tekintélynek örvendő résztvevője, s ha ideje maradt (elismert) medievista — az Árpádházi királyok oklevelei Szentpétery Imre által megkezdett jegyzékének befejezője. Több mint egy évtizede ment nyugdíjba, de jól ismert alakja továbbra is jelen van a szakma mindennapi életében. — Milyen előzményekkel és milyen körülmények között indult levéltári pályafutásod? 1940 júniusában szereztem doktori oklevelet a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán Szentpétery Imre, Mályusz Elemér és Hajnal István professzoroknál. Egy hónapos országos levéltári díjtalan gyakornokság után 1940. október 10-én a fővárosi levéltárba kerültem napi-, majd havidíjas tisztviselőként. Mindkét helyen az iratkezelés elemeivel ismerkedtem meg, a fővárosnál alaposabban, több ezer előirat szerelése, illetve reponálása kapcsán, továbbá az állampolgárság-, illetőség- és származásigazolásokkal foglalkozó ügyfélszolgálatban. Maradék hivatali időmben a Budapest történetének okleveles emlékei című forráskiadvány II. kötete részére gyűjtöttem anyagot. 1942 júliusában pályázat útján az Országos Levéltárban I. oszt. levéltári segédőr lettem. Az akkori gyakorlatnak megfelelően egyes — helytartótanácsi, nemességvizsgáló hivatal — osztályokon töltöttem egy, illetve két hónapot, majd októberben katonai szolgálatra volnultam be, amelynek során jól megismertem az I. hadtestparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium iratkezelését. 1945. február 6-án fogságba estem, ahonnan szeptember l-jén kerültem haza. Másnap jelentkeztem az Országos Levéltárban, ahol öt éven át folyamatos feladatom volt az iratanyag mentése, átcsoportosítása, majd ennek befejeztével az épület helyreállításával kapcsolatos gondnoki jellegű ügyintézés. — Az Országos Levéltár épületének 1945-ben elszenvedett kárairól sok információ áll rendelkezésünkre. A helyreállítás részletei azonban kevéssé ismertek. Mint személyes résztvevőnek, milyen emlékeid maradtak? Az OL háborús kárainak helyreállítása két vonalon mozgott. Az egyik az épület ama kárainak eltüntetése volt, amelyek az épület állagát és az iratanyagot veszélyeztették. Tetőszék, tető cserepezése, ablakkeretek javítása, üvegezése. A megsérült toronykémény lerobbantása még 1945 nyarán megtörtént. 58